Mikor etikus az AI használata az álláskeresésben?

A mesterséges intelligencia ma már szinte minden álláskereső eszköztárában ott van – de nem mindegy, hogyan használjuk. Katkics Attila HR-szakértő szerint világos határt kell húzni az etikus, támogató jellegű felhasználás és a tudatos megtévesztés között.

“Teljesen elfogadott, sőt, hasznos lehet, ha valaki AI-t hív segítségül például az önéletrajza szerkesztéséhez, a tapasztalatok rendszerezéséhez vagy egy motivációs levél stilisztikai javításához” – magyarázza a szakértő.

Ugyanez igaz az interjúfelkészülésre is: ha egy álláskereső chatbotot használ próbainterjúhoz, vagy AI-generált kérdésekre válaszol gyakorlásként, az önfejlesztésnek számít. A probléma ott kezdődik, ha valaki a válaszokat szó szerint bemagolja anélkül, hogy értené, mit mond – vagy ha maga a válasz sem tőle származik.

“Ha egy jelentkező motivációs levele olyan sablonos, hogy bármelyik másik pályázó nevével is működne, az már gyanús lehet. De még nagyobb gond, ha valaki például egy idegen önéletrajzra épít, vagy videóinterjún más személy képét használja – ez már egyértelmű megtévesztés” – figyelmeztet Katkics.

A HR-esek válasza: figyelem a részletekre

A tapasztalt HR-esek már az apró jelekből is észreveszik, ha valami nem stimmel. Gyanús lehet például, ha egy jelentkező motivációs levele olyan sablonos, hogy bármelyik másik pályázó nevével is működne.

“A rutint nem lehet kiváltani. A jó HR-es nem csak azt nézi, mit mondanak, hanem hogyan. Visszakérdez, megmozgatja a jelentkezőt, váratlan helyzetbe hozza, és figyeli a reakciókat. Mert végső soron nem csak a papírokat vesszük fel, hanem az embert” – mondta a szakértő.

Ahogy a deepfake-esetek szaporodnak, egyre többen látják be: a HR már nem csak „emberismeret”, hanem biztonsági kérdés is. A cégeknek fel kell készülniük arra, hogy ne csak értékelni tudják a jelentkezőket – hanem ellenőrizni is.

“A következő években még fontosabb lesz a hitelesítés, a háttérellenőrzés és a személyes interakció” – figyelmeztet Katkics Attila.