A felemás várakozások a pénzügyi kilátásokban is megmutatkoznak. Az árbevételnél javuló képet látunk, hiszen az előző negyedévi 0,6 százalékos bevételnövekedéshez képest most 1,6 százalékos bővüléssel terveznek a cégek, ami a belföldi és export piacokra egységesen jellemző. Emellett azonban a profitkilátások sajnos nem változtak, a vállalatok az év végéhez hasonlóan most is 1,5 százalékos profitcsökkenéssel kalkulálnak.

A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest. A beruházási célokat tekintve nincs változás, a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a cégek 27 százaléka tervez. Második helyre azonban idén feljött a kapacitásbővítés, ami utoljára épp egy éve, 2023 első negyedévében volt kétszámjegyű, jelenleg ugyanis a cégek több mint tizede (11 százalék) tervez megvalósítani.

Nem térünk már vissza a Covid előtti stabilitáshoz

„Éppen 10 éve annak, hogy elindítottuk a K&H nagyvállalati növekedési indexet, így jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása egyértelműen a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság. A 2020 első negyedévéig kiegyensúlyozott indexet ugyanis azóta látványos hektikus mozgás jellemzi. Ezzel együtt a minimum értékek is lényegesen lejjebb kerültek, főként a gazdasági környezetre vonatkozó makro részindex esetén, de a főindex korábban stabil pozitív értéke helyett is már többször látunk negatív értéket” – értékelte az eredményeket a vállalati vezető.