A panel vagy hagyományos technológiával telepszerűen épült (összefoglalóan: „lakótelepi”) lakások adásvétele évek óta stabilan mintegy 13 százalékban részesedik az országos lakáspiaci forgalomból. Azonban a főváros egyes kerületeiben, illetve néhány vidéki városban ennél jóval nagyobb a súlyuk az otthonkeresésben. A KSH legfrissebb, már lezárt, 2021. évi adatai szerint a szekszárdi, a paksi és a XV. kerületi lakóingatlan-forgalomban 50 százalék feletti volt a lakótelepi lakások részaránya. Darabszámra nézve Miskolcon és Debrecenben a legélénkebb ez a részpiac, ahol egyenként mintegy 1300 adásvételt regisztráltak két éve. Utánuk már egy budapesti kerület, a III. következett, közel 1200 tranzakcióval, s csak azután Pécs, Szeged, majd megint a fővárosból Újpest.
A tavalyi év – amelynek adatait még csak részben dolgozták fel – összességében már visszaesést hozott a forgalomban. A lakáspiac egészét tekintve – a hasonló feldolgozottságú 2021-es adatokkal összevetve – éves szinten 10,4 százalékos forgalomcsökkenés látszik. A lakótelepi tranzakciószám ennél jelentősebben, 14 százalékkal csökkent 2022-ben. Az árak mozgása viszont azt mutatja ugyanebben az összevetésben, hogy a lakótelepi lakások elég jól állták a sarat. Míg az általános lakásárszínvonal 18,5 százalékkal nőtt, addig a házaké csupán 4 százalékkal, a lakótelepi és egyéb – jellemzően tégla – lakások viszont nagyjából azonos mértékű, 21-24 százalékos drágulást produkáltak. Így 2022-ben a lakótelepi átlagos négyzetméterár országosan 506 ezer, míg Budapesten 714 ezer forint volt.