Egyre több befektetőt, valamint már állami intézmények is kemény brexitre készülnek a QZ.com szerint. A kemény brexit az Egyesült Királyág EU-ból való kilépésének egyik forgatókönyve, ami azt jelentené, hogy az EU nem köt új kereskedelmi megállapodást a szigetországgal, az áruk cseréje nem lenne többé vámmentes, a britek és a kontinens közötti kereskedelmet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) paragrafusai szabályoznák.

Theresa May kormánya eredetileg ezt a forgatókönyvet szerette volna megvalósítani, csakúgy, mint az EU vezetése, azóta azonban a brit kormány a rá nehezedő nyomás miatt kénytelen volt változtatni az álláspontján. Jelenleg May kormánya azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Királyság Norvégiához vagy Svájchoz hasonló egyezményt kötve a vámunió és a közös piac része maradhasson – csakhogy egyelőre úgy tűnik, az EU nem hajlik az egyezségre. Az Európai Tanács többször jelezte, hogy egy harmadik ország (azaz nem EU-tagállam) nem kaphat automatikusan olyan jogokat, mint egy tagország, azaz a brexit után az Egyesült Királyságot első körben harmadik országnak tekintik.

Spóroló háztartások, új északír konfliktus

Korábban az ír kormány bejelentette, hogy 1000 új vámos felvételét tervezi, akik a brit-ír határon kapnának munkát. Theresa May ugyanakkor pénteken megerősítette azt a brit álláspontot, hogy olyan megoldás nem lehetséges, amely a Brexit után Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé vámhatár emelne. May üzleti vezetők előtt tartott belfasti beszédeben kijelentette: a fizikai határellenőrzés visszaállítása Írország és Észak-Írország határán elfogadhatatlan lenne annak több ezer embernek, aki naponta többször átlépi a határt, és azoknak a vállalatoknak is, amelyek beszállítói és áruterítési hálózatai átívelnek a határon.

Szerdán a brexitügyi államtitkárság már egy olyan tájékoztató kampányt hirdetett meg, amivel a brit háztartásokat látják el tanácsokkal, hogyan spóroljanak a kemény brexit esetén.

A közelmúltban számos elemzés látott napvilágot arról, hogy a hard brexit katasztrofális hatással lenne a brit gazdaságra. A brit autógyártók például a külföldi befektetései mintegy ötödét is elveszthetik, és a hazai gyáraikban félmillió embertől is megválhatnak. Az állami pénzügyi ellenőrző intézet, a Financial Conduct Authority (FCA) szerint a származtatott ügyletek bedőlésével mintegy 26 ezermilliárd font veszteséget könyvelhet el a brit gazdaság, ha a kemény brexit valósul meg.