A jövő évre várt átlagos inflációs várakozásuk 3,8 százalék, amiben szerepet játszik a forint közelmúltban látott gyengülése is. A gyenge GDP az inflációt hűti, ugyanakkor az érdemben 400 fölé kerülő EURHUF árfolyam egyre markánsabb inflációs kockázatokat jelent (az év eleje óta számolt átlagos árfolyam még mindig csak 394 körül jár), ahogyan a minimálbér-emelés is árfelhajtó hatású.

A vártnál rosszabbul alakuló GDP-növekedés miatt azonban a gazdaság ciklikus pozíciója még inkább dezinflációs hatásúvá válhatott, emiatt pedig nem várható, hogy jövőre éves átlagban meghaladja az infláció a 4 sszázalékot (egyes hónapokban kismértékben ezen szint fölé emelkedhet).

Élénk áremelkedés ősz óta

Novemberben az előző hónaphoz képest 0,9 százalékos volt az árindex, vagyis folytatódott a szeptember óta tapasztalható hasonlóan élénk áremelkedés. Némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek átlagára csökkent a tizenegyedik hónapban, elsősorban a televízió, audio és videókészülékek esetében. Úgy tűnik tehát, hogy ebben a termékkörben a szokásosnál erősebb lehetett a „Black Friday” hatása. A műszaki cikkeket árusító áruházak vélhetően nagyobb kedvezményekkel próbálták élénkíteni az egyébként lanyha keresletet – írta a KSH adatira reagálva Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. 

A szakértő szerint a háztartási energia esetében a várakozásoknak megfelelően némi áremelkedés volt tapasztalható havi alapon a hidegebb időjárás beköszöntével. Az üzemanyagok biztosították a másik fontos felhajtó erőt az inflációs ráta gyorsulása mögött, ugyanis havi alapon 2,4 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH. A termékek körében tehát az élelmiszerek és üzemanyagok októberről novemberre történő drágulása szinte teljes egészében meg is magyarázza a 0,5 százalékos havi inflációs rátát. Ennek fényében aligha meglepő tehát, hogy a szolgáltatások esetében mérsékelt volt a drágulás üteme. Lényegében a historikus mintázatnak megfelelő átárazást láthattunk – jegyezte meg az ING elemzője.