A Magyar Idők információi szerint rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vásárlók rendelkezésére. Ágazati becslések szerint a várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát.
Mi számít?
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke a Piac & Profit megkeresése reagálva elöljáróban leszögezte, nehéz véleményt nyilvánítani a kiszivárgott javaslatról, hiszen számos részlet bizonytalan. Egyáltalán nem mindegy például, hogy az alapterületnél kizárólag az eladótér vagy a teljes alapterület számít, vagy éppen az, hogy az árufeltöltők is beleszámítanak-e majd az előírt kötelező alkalmazotti létszámba.
Most van rá pénz?
A tervről szóló cikk szerint idén a tervezetthez képest mintegy 15–18 milliárd forint többlet maradt a vállalatoknál, miután a kormány által az idei évtől sávos adóztatás alapján hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a multivállalatok erős lobbinyomására az Európai Bizottság eddig nem engedte beszedni. (Egyébként sajtóinformációk szerint napokon belül ismét kiveti majd ezt a díjat a kormány, csak épp némi átalakítás után mindenkire.)
A vasárnapi zárva tartás és a különadók rendkívül hátrányosan érintették a kiskereskedelmi cégeket. A KSH február és június között azt mérte, hogy a kiskereskedelemben az alkalmazottak száma 276 fővel csökkent a négy főnél többet foglalkoztató cégek esetében, de ha az ágazat összes foglalkoztatottját (egyéni vállalkozók, 4 fő alatti cégek, tulajdonosok, szövetkezeti tagok, segítő családtagok) nézzük, a létszám 4,8 ezerrel 538,3 ezerre csökkent. Utóbbi statisztikában ráadásul a kölcsönzött munkaerő, a részidős foglalkoztatottak és a diákmunkások száma nincs benne – márpedig éppen őket érinti az új szabályozás a leghátrányosabban.
(A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015 júliusában a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 173 ezer forint, a fizikai dolgozók átlagkeresete 135 ezer forint volt. A kiskereskedelem havi bérátlaga úgyszintén a KSH kimutatása szerint 154 ezer forint, a fizikai dolgozóké 126 ezer forint.)
Ennek is köszönhető, hogy mostanra több ezer betöltetlen állást jegyeznek a kereskedelmi vállalatok. Az OKSZ elnöke szerint viszont az alkalmazotti létszám kötelező emelése további bércsökkenéshez vezethet.
Ráadásul bár a kiskereskedelem kétségtelenül kedvező évet könyvelhet el 2015-ben, ehhez hozzátartozik, hogy a KSH-mutatók kiugró ütemű növekedése jelentős részben az online pénztárgép-rendszer piactisztító hatására vezethető vissza (az online kasszarendszert pontosan ezért hozták létre). 2016-ban azonban már visszafogottabb lesz a kiskereskedelem növekedése, a kereskedelmi kisvállalkozások nagy tömegének pedig kisebb a mozgástere a bérgazdálkodásban is – véli az OKSZ.
Honnan lesz ember?
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) többször is közölte, hogy a hazai kiskereskedelmi bérek igen nyomottak, így emiatt vándorolnak ki a dolgozók, és emiatt alakult ki súlyos munkaerőhiány. Vagyis, ha még több ember bérét kellene kigazdálkodni, az semmiképpen nem a munkaerőhiány megoldása irányában hatna – pedig a Magyar Idők cikke szerint a vásárlók jobb kiszolgálása és a kereskedelmi dolgozók túlterheltségének megszűntetése mellett ez lenne a javaslat egyik célja.
Az utóbbi hónapokban bár az áruházak toboroztak, nem tudták betölteni az álláshelyeket. A ManPower felmérése szerint az értékesítő egyértelműen a hiányszakmák között szerepel, a bolti eladó pedig a legkeresettebb szakmák listáján kapaszkodik. A lap által ismertetett javaslat arról nem szól, hogy mi történik azokkal a vállalatokkal, amelyek nem tudják – akár törekvésük ellenére – betölteni a megemelt kötelező létszámot.
