Kulcsszerepet játszhat a magyar vasút az ukrán exportermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sokmilliárd forintos bevételt jelentene a következő években. Ehhez alapvető fontosságú a határmenti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztése kormányzati és uniós forrásokból, ellenkező esetben a környező országok profitálnak a megváltozott szállítási útvonalak miatti lehetőségből. Akár évi 5 millió tonna gabona és egyéb, nagy mennyiségű áru haladhatna át Magyarországon, ugyanis a határ mentén – Záhonyban és Fényeslitkén – már most jelentős átrakási kapacitás áll rendelkezésre, amit azonban a vasúti pálya állapota miatt jelenleg nagyon korlátozottan lehet kihasználni.
Az Ukrajnában zajló háború jelentősen átrajzolta a korábbi logisztikai-szállítási útvonalakat, az új helyzetben számottevő igény mutatkozik arra, hogy ukrán gabonaexport tetemes része Magyarországon keresztül jusson el a világpiacra. A napokban az Európai Bizottság is szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a humanitárius szállítmányok mellett egyéb szükséges árukhoz a takarmányoktól a műtrágyákig.
A jövőben a vasútra támaszkodik az ukrán export
Az exportra szánt gabonamennyiség – a különféle piaci források szerint – akár elérheti az évi 20 millió tonnát. „Mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő 2-3 évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. A környező országok között most komoly verseny indul azért, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban ” – hangsúlyozza Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke.
Hazánknak lehetősége lenne a jelenlegi forgalmon túl akár évi 5 millió tonna gabona átrakására és vasúti szállítására, ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek – pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában – évi sokmilliárd forintos bevételt generálnának.
