Bár sok minden változik, nincs könnyű hátraarc

Az amerikai elnökválasztás mellett a Brexit – hogy csak a két leglátványosabb megnyilvánulást említsük – arra mutat, hogy az emberek a közös felelősség helyett mostanában a bezárkózást és a protekcionizmust részesítik előnyben. A változásokkal a globális felelősségvállalás is lekerülhet a divatos témák listájáról. Mégse valószínű a teljes hátraarc a vállalatok részéről.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásának eredménye azért is tűnhet meglepőnek, mert a nagy lobbierővel bíró vállalatok vezetői, legalábbis látszólag, nem támogatták Donald Trumpot, ahogy nem támogatták a Brexitet sem. Az amerikai milliárdosok többsége ellenezte a republikánus jelölt politikáját. Mark Cuban Forbes-listás milliárdos, a Dallas Maverick kosárlabdacsapat tulajdonosa például májusban azt jósolta, hogy a tőzsde húsz százalékot eshetne, ha megválasztják. Hát, ennek nagyjából az ellenkezője történt. Az amerikai milliárdosok a Bloomberg Billionaires Indexe szerint hetvenhétmilliárd dollárt kerestek a választást követő pénzügyi ralin, a piac ugyanis azt várja, hogy az új elnök könnyít az amerikai ipari vállalatok helyzetén.

Globalizáció vs. protekcionizmus

Trump győzelme egy vállalkozói modell győzelme. Az adminisztrációba nagyvállalkozók kerülnek be, a kormányzat feltehetően a vállalkozásokat erősíti majd. „Eljött az az idő, amelyről a piac hívei álmodoztak” – mondta Soros György Trump elnöki beiktatásakor a New York-i Bloomberg tévének. Szerinte – és mások szerint is – a republikánus elnök és a republikánus többségű törvényhozás lebontja majd a gazdasági szabályozásokat, és nekilát az adócsökkentésnek. Az új hívószavak a helyi termelés, a helyi vállalkozók, a helyi társadalom erősítése.

A Brundtland Bizottság fenntartható fejlődési agendájának harmincadik évfordulóján több fronton harcolnunk kell az ideák háborújában
Vagyis, bár 2015-ben a pápa környezetvédelmi enciklikájával, az ENSZ fenntarthatósági céljainak megfogalmazásával és a párizsi klímacsúcson aláírt egyezménnyel már a fanfárok hangját hallotta a világ, 2016 inkább azon évek sorába tartozik (ahogy 1929, 1989 vagy épp 2008 is), amikor egy rendszer varratai látványosan felszakadoznak – írja a fenntarthatósági guru John Elkington a Greenbiz.com-on közölt cikkében. „A Brundtland Bizottság fenntartható fejlődési agendájának harmincadik évfordulóján több fronton harcolnunk kell az ideák háborújában” – fogalmaz.

– A vállalatok érthető módon inkább örülnek a protekcionista vezetésnek, hiszen az számukra könnyebb versenyt jelent. Sőt, ha eléggé felhorgadnak a nemzeti érzelmek, a fogyasztók is jobban érzik magukat tőle, noha a verseny csökkenésével valójában rosszabbul járnak. A protekcionista gazdaságpolitikára még az olyan nagy, hagyományosan versenyszellemű és kapitalista országok is nyitottak, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, és a vállalatok sehol a világon nem fognak az utcára vonulni, hogy nagyobb versenyt akarnak – mondja dr. Novák Tamás, a Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója.

Ugyan régen volt ilyen mértékű ideológiai váltás az Egyesült Államokban, a kontinentális, szociális piacgazdaságokhoz képest kőkemény kapitalista – ezáltal sokkal rugalmasabb – amerikai vállalatok a szakértő szerint könnyen megtalálják majd a lehetőségeket az új helyzetben. Bár egyelőre nem igazán tudni, hogy mihez kell valójában alkalmazkodniuk. A most bedobott mondatok feltehetőleg inkább csak a határok kitapogatására szolgálnak a szakértő szerint, de a körvonalazódó gazdaságpolitika gyors gazdasági növekedést vetít előre Amerikában, legalábbis két-három éves időtávon biztosan. Ez természetesen jó a vállalatoknak és a munkavállalóknak is, így ideológiai szempontból is nyitottak lehetnek a változásra. Annál is inkább, mert amellett, hogy a világ egy jelentős része eddig is egészen más irányba ment, már a fejlett világon belül is elindultak korábban törésvonalak.

Kép:Fotolia

– Nemcsak Lengyelországban vagy Magyarországon, de a németeknél és a franciáknál is erősödtek a protekcionista megnyilvánulások 2008 után, a világ más régiói mellett. Most viszont a liberalizmus és verseny élharcosánál következik be ilyen fordulat, aminek nyilván lesz globális hatása – véli Novák.

A felelős vállalatok által felnevelt, tudatosodott fogyasztó nem fogja megbocsátani a teljes hátraarcot
Van, ami irányban tart

– Fontos különbséget tenni a csak hazai piacra termelő és a diverzifikált nagyvállalati konglomerátumok között – hangsúlyozza dr. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa, aki szerint történtek már olyan változások, amiket nem lehet semmissé tenni. – Egy vállalat nem tud a munkavállalói, fogyasztói jogok, a fogyasztók informálása vagy a környezetvédelem területén jelentősen visszalépni, mert a saját maga által felnevelt, tudatosodott fogyasztó nem fogja megbocsátani a teljes hátraarcot. A politikai választások nem állnak egyenes összefüggésben a vállalati értékrendre való szavazással. A mostani kilengések nem jelentik azt, hogy az emberek újra elfogadnák, hogy nem tájékoztatják őket arról, hogy amit megvásárolnak, veszélyes-e az egészségre, vagy hogy ha eddig nem zaklathatták a munkahelyén, ezután megtehessék – mondja.

A szabályozásnak pedig továbbra is van jelentősége. Bármi történik ugyanis az amerikai nagyvállalatokkal otthon, amennyiben piacon szeretnének maradni Európában, meg kell felelniük az unió – a tengerentúlinál mindig szigorúbb – szabályozásának, többek között fenntarthatósági szempontból is. Az pedig, hogy piaconként eltérő rendszereket és folyamatokat hozzanak létre a cégek, a kutató szerint a nagyvállalati komplexitásban nem reális, hiszen többféle arcot fenntartani hatalmas mennyiségű elpazarolt erőforrást jelentene. Ezért választják többségükben jelenleg is a szigorúbb, de mindenhol elfogadott uniós beszámoló benyújtását ahelyett, hogy minden nemzetállami piacon külön szabályozásoknak felelnének meg. A racionális vállalati működés Radácsi szerint egy egészséges átlag megtalálásához vezet majd.

A visszalépés a kommunikációban sem egyszerű egy nemzetközi piacon jelen lévő vállalat számára. A közösségi média korában ugyanis hiába csak Amerikában közvetít protekcionista üzeneteket, arról a világ másik felén is tudni fognak a fogyasztók, akik feltehetően elpártolnak, ha nem érzik elég fontosnak magukat.

Kép:PublicDomainPictures

– Vagyis a multik esetében nincs akkora jelentősége a cég bejegyzési helyén történő változásoknak, még akkor sem, ha Amerika különleges helyet foglal el a világban piaci helyzetét és ideológiai vonzását tekintve egyaránt – hangsúlyozza Radácsi László. – Bár a kényszerek a nemzeti piacokon működő kis- és közepes vállalatok estében nem hatnak, azokat a multik húzzák magukkal. A beszállítói pozíciókra törekvő kisebb vállalatok jellemzően mindig is annyit tettek, amennyit az általuk kiszemelt nagyvállalat elvárt. Ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének önkéntesen, a tulajdonos, alapító értékrendje alapján fenntarthatóan működő kisebb cégek – hangsúlyozza a szakértő –, de makroszinten a nagyok hatása érvényesül. Minden nagy újítási hullám a nagyvállalatoktól indult, a minőségirányítás bevezetésétől a HR-rendszerek fejlesztésén át az IT-fejlesztésekig. A nagyok elvárásai miatt a beszállítóik rákényszerültek, hogy megfeleljenek azok informatikai, környezetvédelmi vagy éppen emberi jogi elvárásainak. A negyedik ipari forradalom összekapcsoltságában pedig az értéklánc szereplői még inkább rákényszerülnek, hogy részei legyenek a nagyvállalatok által alakított egységes ökoszisztémának. A fenntarthatóság szempontjából is.

A vállalatok azt az utat fogják választani, ami számukra a leglogikusabb, az pedig nem biztos, hogy a változás
Alkalmazkodnak, de mihez?

A termelési költségek növekedése miatt az amerikai cégek kénytelenek lesznek továbbnövelni az európai vállalatokhoz képest már most nagyobb versenyképességüket, ha nemzetközi piacon akarnak maradni. A vállalatok azt az utat fogják választani, ami számukra a leglogikusabb lesz, az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az a gyökeres változás – hangsúlyozzák a szakértők.

– A politikai változások – így Trump megválasztása – mögött társadalmi problémák húzódnak, tehát inkább azzal kell foglalkozni, hogyan jutottunk el idáig – mondja Novák Tamás. – Nem az a gond, hogy a következő négy évben mire jár adókedvezmény, hanem hogy munkát kell adni az egyes helyeken akár harminc-negyven százalékban munkanélküli fiataloknak, vagy kezdeni valamit azzal, hogy a robotizáció kinyírja a munkaerőpiacot. A változások, amelyekhez a cégeknek is alkalmazkodniuk kell, nem az elmúlt év választói döntéseinek köszönhetők, hanem annak, hogy megoldást kell találni a problémákra, amelyek előidézték ezeket.

– Azok a fenntarthatóság irányába tett törekvések fognak hosszú távon fennmaradni – és így volt ez eddig is –, amelyek a tulajdonosi, fogyasztói, munkavállalói értékmaximalizálás irányába hatnak. Minden más elsorvad, megszűnik, ahogy a karácsonyfaizzókat lekapcsolják, ha vége az ünnepnek – mondja Radácsi László. – Akármit mond Trump, egy üdítőipari vállalatnak biztos, hogy a következő években azzal kell foglalkoznia, hogyan tudja a vízfelhasználását optimalizálni, nem a fogyasztók elvárása vagy az adókedvezmények, hanem az erőforrások szűkülése miatt. A kimerülő fosszilis energiákra épülő iparágak sem a szabályozás miatt gondolkodnak azon, hogy miből élnek meg húsz év múlva, hanem mert az üzleti modelljüket alapvetően fenyegetik a világban zajló változások. A fenntarthatóságban nagymenő vállalatok a teljes stratégiájukat állították át erre a gondolkodásra, ami most folyamatos innovációt biztosít nekik. Fejlődésük alapja az állandó kutatás, hogy hogyan tudják fenntartani sikerüket a fogyasztói preferenciák változásai, a társadalmi átalakulások között, amikor egyes erőforrások szűkössé vagy nagyon drágává válnak. A vállalatokban nincs világjobbítási szándék, de rombolási motiváció sem. A cégek– különösen a nagyvállalatok, amelyek döntései sok ember gondolkodásából állnak össze – azt az utat választják, ami számukra a leglogikusabb, ez pedig nem változik. Az, hogy utána megdicsértetik-e magukat a tettükért, tulajdonképpen lényegtelen.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo