Ugyanakkor a tanács megállapítja, hogy a munkaerőpiac erős: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszintű, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az EU-ban.

A gazdasági növekedés és a beruházások szempontjából kiemelt fontosságú, hogy Magyarország mihamarabb hozzáférjen a részére elkülönített uniós kohéziós és helyreállítási forráskerethez - tették hozzá.

A tanács megállapította, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke a 2022. év végi 73,9 százalékról az idei első fél év végére 75,0 százalékra emelkedett a magas pénzforgalmi hiány következtében. Az év első felére koncentrálódó pénzforgalmi hiány az eredményszemléletű deficitet is jelentősen megemelte: 2023 első fél évében a KSH adatai szerint az ESA deficit a féléves GDP 6,3 százalékát tette ki. A második fél évben a hiány növekedése - előreláthatóan - számottevően alacsonyabb lesz az első félévi mértéknél, de emellett is a költségvetési folyamatok az eredetinél magasabb hiány felé mutatnak.

A KT összegzése szerint valósággá váltak a tanács által a 2023-as költségvetési tervezés véleményezése során jelzett makrogazdasági kockázatok. Ezek következtében az év eltelt időszakában a folyamatok a bevételi oldalon az időarányos céloktól elmaradó teljesítést, a kiadási oldalon pedig jelentős túlteljesítést mutatnak. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben intézkedéseket tesz szükségessé.