A kiadási oldalon több olyan tétel kifizetése történt meg az és első felében (13. havi nyugdíj, az otthonfelújítási támogatások elszámolásának áthúzódása 2023-ra, a téli magas energiafogyasztás utáni rezsitámogatás), amelyek 2023 második fél évében már nem jelentkeznek, illetve rezsitámogatásra várhatóan kisebb kiadásra lesz szükség. Az előirányzottnál magasabb összegben teljesülnek azonban a kamatkiadások, és - a pótlólagos nyugdíjemelés szükségességére tekintettel - a nyugdíjkiadások, illetve az emeléssel érintett egyéb ellátások - mutatott rá a KT.
A tanács megállapította: a hazai és az európai gazdasági helyzetet 2023-ban elősorban az energiaválság utóhatásai és az elhúzódó orosz-ukrán háború befolyásolják. Ezek a negatív tényezők a magyar gazdaságot földrajzi közelsége és energiapiaci kitettsége következtében különösen erősen érintették a koronavírus-járvány utáni gyors helyreállást követően.
Az év első felében 1,7 százalékkal csökkent a hazai GDP volumene az egy évvel korábbihoz képest. A tanács véleménye szerint a gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, azonban a GDP éves változása nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket. A gazdasági növekedés megtorpanásának fő oka a belső kereslet csökkenése, ami az inflációnak a reálkereseteket csökkentő hatásából és a gazdasági kilátások bizonytalanságából ered. A gazdasági növekedés fenntartható újraindulásának feltétele tehát az infláció tartós csökkentése.
