Az ukrajnai háború miatt a fékre léptek a magyar nagyvállalatok

A K&H nagyvállalati növekedési index 2021 utolsó negyedéves kutatása alapján a cégek több mint két éve nem készültek ennyi alkalmazottat felvenni. Kérdés azonban, hogy az Ukrajnában történő események milyen hatással lesznek erre. A vállalatok beruházási tervei óvatosságot mutattak, és a katonai konfliktus jelentette bizonytalanság tovább mérsékelheti a fejlesztési kedvet.

Elkerülhetetlen lesz a választások utáni megszorítás?
Tényleg egy újabb Bokros-csomagot szeretne a Tisza Párt?

Online Klasszis Klub élőben Bokros Lajossal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. december 10. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2 százalékkal tervezték növelni alkalmazottaik számát a nagyvállalatok 2022-ben, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021 utolsó negyedévi eredményeiből. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló kutatásból látható, hogy ennél nagyobb bővítésre utoljára 2019 végén, még a koronavírus-járvány megjelenése előtt készültek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a magas infláció és az Ukrajnában zajló események következményei miatt változtatnak terveiken: már a konfliktus kirobbanása előtt, januárban 4,2 százalékra nőtt a munkanélküliség a decemberi 3,7 százalékról.

„A munkanélküliség nőtt, vagyis a cégek januárban bővítési terveik helyett csökkentették alkalmazottaik számát. A kérdés, hogy vajon mindössze arról van-e szó, hogy ezeket csak későbbre halasztották vagy el is vetették őket. Az ukrajnai események hatása ugyanis a januári eredményeken még nem látszik, a magas infláció azonban már igen. Amennyiben végleg lemondtak a bővítésről, a munkanélküliség hosszabb távon tovább emelkedhet. Erre az is ráerősíthet, ha a keletről érkezők nemcsak ideiglenesen maradnak itt, hanem valóban le is telepednek, ezáltal további szereplők jelennek meg a munkaerőpiacon” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Közép-Magyarország az élen

Régiók tekintetében nagy volt az eltérés a foglalkoztatottsági tervekben. Közép-Magyarországon számoltak legtöbben létszámbővítéssel (15 százalék), ettől nem sokkal maradt le Kelet-Magyarország (13 százalék), ami szintén a 12 százalékos átlag fölött van. Nyugat-Magyarországon viszont számottevően kevesebben készültek új alkalmazott felvételére, mindössze a cégek 2 százaléka. Sőt, amíg itt a vállalatok 4 százaléka a munkatársak számának csökkenésével kalkulált, a másik két térségben senki sem számított erre.

Legtöbb új munkatárssal a legkisebb, 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégek terveztek: átlagosan 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. A 4 milliárd forintnál több, de 10 milliárd forintnál kevesebb bevételű vállalatok átlagosan 1,1 százalékkal, a 10 milliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkezők pedig 0,6 százalékkal készültek több alkalmazottat foglalkoztatni.

Beruházás terén elővigyázatosabbak a cégek

A vállalatok 13 százaléka tervezte idén csökkenteni fejlesztései értékét, ez jókora, 10 százalékpontos ugrást jelent a harmadik negyedévhez képest, és az ukrajnai események további óvatosságra inthetik a vállalatokat. Az ellátási láncokban a már most is tapasztalható nehézségeken felül is zavarokat okozhatnak, az oda exportáló magyar cégek bevételtől eshetnek el. Már most is láthatók a következmények, a nagyobb gyárak sorra jelentik be, hogy rövidebb munkahéttel folytatják a termelést. A legnagyobb visszaesés kapacitásbővítés terén történt: 2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

A K&H nagyvállalati növekedési index kutatásról

A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport 2014-től kezdődően átfogó negyedéves kutatást végez, amelyben feltérképezi a hazai nem-állami nagyvállalati szektor aktuális helyzetét, valamint, hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A felmérést az Impetus Research készítette 2021. november 18. és december 9. között a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

 

Véleményvezér

Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala

Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala 

A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban 

Amerika gyakorlatilag megtámadja Venezuelát.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből

Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből 

A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.
Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot 

A magyar képviselőknek nem tetszett az európai hadiipar közös fejlesztése.
Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet

Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet 

Már Egészségügyi Minisztériuma sincs az országnak.
Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo