Az ukrajnai háború miatt a fékre léptek a magyar nagyvállalatok

A K&H nagyvállalati növekedési index 2021 utolsó negyedéves kutatása alapján a cégek több mint két éve nem készültek ennyi alkalmazottat felvenni. Kérdés azonban, hogy az Ukrajnában történő események milyen hatással lesznek erre. A vállalatok beruházási tervei óvatosságot mutattak, és a katonai konfliktus jelentette bizonytalanság tovább mérsékelheti a fejlesztési kedvet.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2 százalékkal tervezték növelni alkalmazottaik számát a nagyvállalatok 2022-ben, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021 utolsó negyedévi eredményeiből. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló kutatásból látható, hogy ennél nagyobb bővítésre utoljára 2019 végén, még a koronavírus-járvány megjelenése előtt készültek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a magas infláció és az Ukrajnában zajló események következményei miatt változtatnak terveiken: már a konfliktus kirobbanása előtt, januárban 4,2 százalékra nőtt a munkanélküliség a decemberi 3,7 százalékról.

„A munkanélküliség nőtt, vagyis a cégek januárban bővítési terveik helyett csökkentették alkalmazottaik számát. A kérdés, hogy vajon mindössze arról van-e szó, hogy ezeket csak későbbre halasztották vagy el is vetették őket. Az ukrajnai események hatása ugyanis a januári eredményeken még nem látszik, a magas infláció azonban már igen. Amennyiben végleg lemondtak a bővítésről, a munkanélküliség hosszabb távon tovább emelkedhet. Erre az is ráerősíthet, ha a keletről érkezők nemcsak ideiglenesen maradnak itt, hanem valóban le is telepednek, ezáltal további szereplők jelennek meg a munkaerőpiacon” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Közép-Magyarország az élen

Régiók tekintetében nagy volt az eltérés a foglalkoztatottsági tervekben. Közép-Magyarországon számoltak legtöbben létszámbővítéssel (15 százalék), ettől nem sokkal maradt le Kelet-Magyarország (13 százalék), ami szintén a 12 százalékos átlag fölött van. Nyugat-Magyarországon viszont számottevően kevesebben készültek új alkalmazott felvételére, mindössze a cégek 2 százaléka. Sőt, amíg itt a vállalatok 4 százaléka a munkatársak számának csökkenésével kalkulált, a másik két térségben senki sem számított erre.

Legtöbb új munkatárssal a legkisebb, 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégek terveztek: átlagosan 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. A 4 milliárd forintnál több, de 10 milliárd forintnál kevesebb bevételű vállalatok átlagosan 1,1 százalékkal, a 10 milliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkezők pedig 0,6 százalékkal készültek több alkalmazottat foglalkoztatni.

Beruházás terén elővigyázatosabbak a cégek

A vállalatok 13 százaléka tervezte idén csökkenteni fejlesztései értékét, ez jókora, 10 százalékpontos ugrást jelent a harmadik negyedévhez képest, és az ukrajnai események további óvatosságra inthetik a vállalatokat. Az ellátási láncokban a már most is tapasztalható nehézségeken felül is zavarokat okozhatnak, az oda exportáló magyar cégek bevételtől eshetnek el. Már most is láthatók a következmények, a nagyobb gyárak sorra jelentik be, hogy rövidebb munkahéttel folytatják a termelést. A legnagyobb visszaesés kapacitásbővítés terén történt: 2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

A K&H nagyvállalati növekedési index kutatásról

A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport 2014-től kezdődően átfogó negyedéves kutatást végez, amelyben feltérképezi a hazai nem-állami nagyvállalati szektor aktuális helyzetét, valamint, hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A felmérést az Impetus Research készítette 2021. november 18. és december 9. között a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo