A fluktuáció miatt kieső munkaerő nem mindenhol pótolható, átcsoportosítással igyekeznek megoldani a munkaerő-szükségleteket. A bizonyos esetekben ma már helytelenül értelmezett home office miatti munkamorál-változás is minőségi munkaerőcsere irányába mutat, akár a kölcsönzési próbaidőszakot követő saját állományba vétellel. Egyre jellemzőbb, hogy azokra a szakképzett és speciális képzettséget igénylő középvezetői munkakörökre, amelyeket a belső szabályok miatt nem tölthetnek be atipikus munkaerővel, a HR-szolgáltatók segítségével, támogatásával, azok elmúlt 5-10 éves tapasztalatait felhasználva közvetlenül is toboroznak - lokálisan és akár a hazai munkaerőt mobilizálva, az egész országra kiterjesztve. A vállalkozások projektszemlélete miatt továbbra is dinamikusan nő a klasszikustól eltérően foglalkoztatottak aránya, mert ebből tudnak munkaerőt bővíteni és minőségi munkaerő-állományt cserélni.
Magyarországon az atipikus foglalkoztatási szektorokban – munkaerő-kölcsönzés, diák és nyugdíjas foglalkoztatás - dolgozók száma elérte az 5 százalékot és a jövőben is dinamikus fejlődés előtt áll. Az MMOSZ tagszervezeteinek nemzetközi kitekintésében a környező országok atipikus foglalkoztatási adatai is a munkaerő-kölcsönzés növekedésének lehetőségét jelzik a következő évtizedekre. Göltl Viktor, a WHC társtulajdonosa és ügyvezetője szerint Horvátországban (0,48 százalék) és Szerbiában (0,67 százalék) a kölcsönzés munkaerő-piaci részesedése elmarad az EU 3-4 százalék átlagától. Ausztriában (2,3 százalék) és Szlovéniában (2,2 százalék) az EU-átlag 70 százaléknak megfelelő a kölcsönzés aránya. Egyedül Szlovákiában mérhető az EU-átlaggal azonos piaci részesedés, a környező országok között itt a legerősebb ez az atipikus foglalkoztatási forma. „Romániában a kölcsönzött munkaerő-piaci részesedése 1,2 százalék körül mozog, ami elmarad az európai átlagtól, mindemellett az ügyfelek részéről érzékelhető az igény erre a megoldásra” – foglalja össze Ignácz Béla, a Prohuman ügyvezetője. Az iparágakat tekintve a munkaerő-kölcsönzés előnyeit itt is elsősorban a logisztika-raktározás, a gyártás, az FMCG és az ügyfélkapcsolati területen működő cégek aknázzák ki, de szezonális jelleggel a járműipar és az építőipar is él ezzel a lehetőséggel.