A hatóság tavaly 13 889 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok 36 százaléka az építőipart érintette. Az ellenőrzéseken 8077 feketén foglalkoztatott munkavállalót azonosítottak, közülük 4148-at az építőipar területén.
Az építőipari munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 4031 esetben intézkedtek és 1890 esetben munkaügyi bírságot szabtak ki csaknem 374 millió forint összegben.
Az ÉVOSZ a teljes építőiparon belül 40 ezerre becsüli a feketén foglalkoztatottak számát. Mivel ez az ágazatban továbbra is súlyos problémának tekinthető, a szakszövetség szorgalmazza a bírságolási összegek emelését.
Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő az építőiparban. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti. Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.
A közlemény idézte Koji Lászlót, a szakszövetség elnökét, aki hangsúlyozta, a fekete foglalkoztatás versenyegyenlőségi problémákat okoz az építőiparban.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság adatai alapján közölték, a dolgozó bejelentésének elmulasztása mind a klasszikus munkaviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
Hátha nem buknak le...
A hatóság tapasztalatai alapján a munkáltatók sokszor kivárnak a bejelentéssel, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók legjellemzőbb kifogása az "adminisztrációs hiba" vagy a "könyvelő mulasztása", gyakori továbbá a próbamunkára vagy első munkanapra hivatkozás is.
