Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az állami elvonás nagyjából 50 százalékos az EU-ban, vagyis minden megkeresett 100 euróból nagyjából 50-et adók és járulékok formájában elvon az adott tagország, és ebből mindössze 1 euró kerül a közös, uniós költségvetésbe, amelyből azonban az új kihívások miatt több feladatot kell finanszírozni, és Nagy-Britannia távozása miatt csökkennek a forrásai. Hozzátette: az uniós költségvetés csaknem 40 százalékát kitevő közös mezőgazdasági politikában – az agrártámogatások területén – tárgyalni kell az „irányváltásról” és egyes programok forrásainak csökkentéséről.
Hangsúlyozta: a külső határok védelme, a menekültek regisztrációja és integrációja és egy hatékony menekültügyi rendszer felépítése „nem oldható meg ingyenesen”, és az EU a közös védelemre és a terror elleni küzdelemre is több pénzt akar fordítani, ezért pénzügyi forrásokra van szükség. Ezek a feladatok éves szinten 10 milliárd eurónál kisebb összeget igényelnek, amelyet részben más területeken elért megtakarításokkal lehet előteremteni, de „talán” újabb bevételi forrásokat is létre kell hozni – mondta az uniós biztos.
Kép: Wikipedia
A légszennyezésből befolyó pénz is mehet erre
Kifejtette: a szén-dioxid-kibocsátás nemzetközi kereskedelmi rendszerében a kínálat szűkítésével emelni lehet a kreditek, tanúsítványok árát, és a többletbevétel egy részét a közös költségvetésbe lehet irányítani. Az is „megfontolandó”, hogy az üzemanyagadó egy csekély részét, literenként 1-2 centet megkapjon az EU. Arra a felvetésre, hogy az utóbbi elképzelést Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egyszer már felvetette, és sok bírálatot váltott ki, Oettinger hangsúlyozta, hogy nem az adóteher növeléséről van szó. Amennyiben az üzemanyagadó egy része a közös költségvetésbe kerülne, a nettó befizetők, mint például Németország, csökkenthetnék befizetéseiket, és a megtakarított összeget adócsökkentésre fordíthatják.
Nem tőlünk venne el pénzt
Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet többet takarékoskodni az uniós költségvetésben, például a menekültek befogadásától elzárkózó Lengyelországnak és Magyarországnak a strukturális alapokból járó támogatásoknál, a német kereszténydemokrata (CDU) politikus azt mondta, hogy „a költségvetési politikát nem szabad politikai büntetőintézkedésekre használni”. A strukturális alapok arra szolgálnak, hogy erősödjék a gyengébb régiók versenyképessége, „ezenkívül a Lengyelországnak juttatott minden egyes euróból egy jelentős rész visszakerül Németországba”.
Az uniós támogatás révén Lengyelországban német gépeket és autókat is vásárolnak, és megrendelésekhez jut a német építőipar. Ennyiben az olyan nettó befizetőknek is érdekük a strukturális alapok fenntartása, mint Németország. Tisztán közgazdasági alapon szemlélve a strukturális alapok hatására „Németország nem is nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője” a közös költségvetésnek – mondta Günther Oettinger.
