A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) nyilvánosságra hozott első tervezet után a fő kérdés, hogy mekkora lesz a szétosztható közös büdzsé, és milyen mértékben kell a tagállamoknak beszállniuk a támogatások finanszírozásába.

Magyarország is bekapcsolódott abba az európai szintű mozgalomba, amely a Közös Agrárpolitika reformját célozza. Az Európai Unió közös költségvetésének közel 40%-át a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Számos szervezet mellett itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország is reformokat sürget.

A gazdák április 7-től május 15-ig adhatják be szankciómentesen az egységes támogatási kérelmüket a Magyar Államkincstárhoz - mondta Dancsó József, az államkincstár elnöke. A közös agrárpolitika jelentősen változni fog 2020-tól.

Elutasítják a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) agrárkamarái a közös uniós agrárpolitika (kap) úgynevezett renacionalizálását, azt, hogy az uniós agrártámogatások rendszerében a nemzeti agrártámogatások szerepe erősödjön - derült ki abból a közös állásfoglalásból, amelyet a V4-ek szakmai szervezeteinek képviselői pénteken írtak alá Pozsonyban, az ott zajlott kétnapos egyeztetés záróaktusaként.

Az agrártámogatások csökkentésével teremtenének fedezetet a menekültválság és a közös védelempolitika költségeire – mondta a brüsszeli Európai Bizottság (EB) költségvetési ügyekért és emberi erőforrásokért felelős biztosa egy német lapinterjúban.

Jelentősen csökkenhetnek a Közös Agrárpolitikát (KAP) érintő jogszabályok, amelyek elsősorban az ellenőrzések rendszerét, a termeléshez kötött támogatásokat, a piaci intézkedéseket, valamint a zöldítést érintik majd – mondta Czerván György a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően Brüsszelben.

A borászati ágazat is jelentős támogatásokra számíthat az új pályázati ciklusban. Összeszedtük, milyen forrásokkal számolhatnak az ezen a területen dolgozók.