A különböző, kormányzati „ajándékként” előadott emelések valójában csak elfedik azt a tényt, hogy a korábbi, svájci indexálás ennél kissé jobb helyzetbe hozta volna a nyugdíjasokat (30,2 százalékos emelés úgy, hogy 2012-ben csökkent volna a nyugdíjösszeg - írja a GKI.
A valóságban a csökkenés nyilván nem valósult volna meg, így a svájci indexálás még jobb eredményt adna.). Szintén fontos látni, hogy a KSH által közölt fogyasztói árindexszel számoltunk, ha ennek nyugdíjas alindexét vesszük, akkor a reálérték növekedés még kisebb volna. (A 2019-től számított mutató csak 2022-ben válik el jelentősen az átlagos árindextől, ami kissé eltér a köznapi érzettől.)
Az átlag nyugdíj és annak emelkedése eltakarja a nyugdíjasok rendkívül különböző élethelyzetét. A KSH szerint csaknem pontosan 2 millió öregségi nyugdíjas volt 2022-ben, akiknek átlag nyugdíja 164 ezer forint volt. Egy másik adatközlés szerint a 2,3 millió fős, saját jogon nyugdíjasok járandóságának 38,7 százaléka haladta meg ezt az értéket. A másik oldalon a nettó minimálbér (havi 133 ezer forint) alatt volt a nyugdíjak 42 százaléka.
A Policy Agenda szerint a nyugdíjas létminimum 2020-ban havi 114 ezer forint volt, ami 2022-ben 145 ezer forintra emelkedhetett az átlagtól eltérő nyugdíjas fogyasztói kosár miatt. Ez alapján 1,2 millió nyugdíjas, a nyugdíjasok több mint felének nyugdíja nem érte el a nyugdíjas létminimum szintjét 2022-ben. Várhatóan 2023-ban a helyzet még rosszabb lesz, mivel a nyugdíjas árindex ismét meghaladja majd a kapott emelés mértékét - mutatott rá a GKI.
