A KSH adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer forintot, ami a 2023-as év eleji emelést követően közel 189 ezer forint lett. Ez 2011-hez képest 2,1-szeres emelkedés (miközben a nettó keresetek 2,8-szeresükre nőnek). Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíjemeléseknek, részben az évről-évre végrehajtott nyugdíjkorrekcióknak (nyugdíj prémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok induló nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké.
A különböző címkéjű emelések hatására azt vélhetnénk, hogy a nyugdíjak jelentős reálérték növekedést értek el az elmúlt években. Habár a normál (nyugdíjba beépülő) emelések jellemzően meghaladták az adott évi áremelkedések ütemét, ez azonban 2020-ig csak 12,8 százalékkal emelte a nyugdíjak vásárlóértékét 2011-hez képest (a fogyasztói árindexszel számolva).
Az ugrás a 2022-es választást megelőző évben történt, ekkor az átlag nyugdíj közel 20 százalékkal haladta meg a 2011-es értéket. 2022-ben az év elején jelentős nyugdíjemelés történt, majd év végén sor került egy újabb korrekcióra, a megugró infláció miatt a reálérték a 2011-est csak 17,8 százalékkal haladta meg (vagyis csökkent a nyugdíjak vásárlóereje 2022-ben).
A 2023-as emelés(ek) már csak szinten tartásra lesznek elegendők. Ezzel 12 év alatt az átlag nyugdíj reálértéke 17,7 százalékkal (évi 1,4 százalékkal) emelkedik.