Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15.2 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig 2.0 százalékos csökkenést mutattak a hónapban. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 15.6 százalék volt a hónapban az előző havi 14.9 százalék után.

Kilátások

A meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17.6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8.5 százalékos lehet a béremelkedés, amit a minimálbér tárgyalások még befolyásolhatnak. Ezek következtében a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2.2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján, mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul, és szeptembertől kezdve már pozitív számot mutathat a reálbérnövekedés.