Továbbá az olyan katonai célból történő infrastrukturális fejlesztésekből, mint például egy vasútfejlesztés, autópálya-korszerűsítés vagy energia infrastruktúra-fejlesztés, a polgári szegmens szintén profitálhat. Nem beszélve arról, hogy a hazai védelmi ipar fejlesztése munkahelyteremtési szempontból is pozitív hatással bír. Mindezek a tényezők tehát a termelékenység fokozását, a gazdaság növekedését idézhetik elő.
Hogyan lehet finanszírozni?
Hasonló megfontolásokat követ a március 4-én Ursula von der Leyen által bemutatott „ReArm Europe” program is. Az Európai Bizottság elnöke egy történelmi, 800 milliárd eurós finanszírozási keretet javasol Európa felfegyverzésére, az európai védelmi ipari kapacitások fejlesztésére.
Ebből mintegy 150 milliárd euró hitelként állna rendelkezésére a tagállamoknak, hogy a fent leírt szempontok miatt a megemelt védelmi költéseket a tagállamok ne adóemelésekből, hanem az államadósság növelésével tehessék meg. Továbbá a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti menekülési záradékának aktiválásával az Európai Unió államai jelentősen növelhetnék a védelmi kiadásaikat annak veszélye nélkül, hogy ezért az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indítana velük szemben, hiszen a hiányszámításnál levonhatók lennének a védelmi beruházások.
Ha von der Leyen tervét az unió tagállamai pozitívan fogadják, valamint, ha a júniusi NATO-csúcson valóban GDP 3 százalékra emelik a szövetség védelmi költségvetési minimumát, akkor hamarosan a gyakorlatban is kiderül, hogy lehetséges-e jelentős védelmi kiadásnövelés a gazdasági növekedés fenntartása mellett.
