A védelmi kiadások emelése azonban számos európai nemzetgazdaság számára elviselhetetlen tehernek látszik. A Covid-19 világjárvány majd a háború árnyékában a nemzetközi ellátási láncok fragmentálódása, a drasztikusan emelkedő energiaárak és a kialakuló kereskedelmi és vámháború együttese nehéz helyzetbe sodorta az európai gazdaságok többségét. Így a maastrichti kritériumokban előírt GDP 60 százalékát meg nem haladó államadóssági szintet és 3 százalék alatti költségvetési hiányt a tagállamok többsége nem tudta tartani. Tavaly hét tagállammal szemben kezdte meg az Európai Tanács és a Bizottság a túlzottdeficit-eljárást, míg további tíz tagállamnak középtávú korrekciós pályát írtak elő.

Stratégiai autonómia gazdasági visszaesés nélkül?

Ezen európai gazdasági és geopolitikai környezet tudatában a Kiel Institute legfrissebb kutatása a költségvetési multiplikátor hatás elemzésével azt vizsgálta, hogy a védelmi költéségvetés egységnyi emelése milyen hatással lehet az adott ország vagy blokk gazdaságára, a GDP növekedésére.

A számos történelmi példán alapuló elemzés szerint a védelmi költségvetés emelése a korábbi percepciókhoz képest nincs szoros összefüggésben a GDP növekedésével. Az EU védelmi kiadásainak és GDP növekedésének historikus ábrázolásával nem mutatható ki kontraciklikusság a két érték között.