Az elemzés szerint a fegyverkezés a vártnál kisebb kompromisszumot igényelhet az európai gazdaságok részéről a jóléti költések és védelmi költés közötti dilemmában. Más szóval a védelmi költségvetés emelése rövid távon nem követel meg jelentős haszonáldozatot.
A Kiel Insitute becslése szerint az európai védelmi kiadások a GDP 2 százalékáról 3,5 százalékra emelésével az európai GDP akár 0,9 százalék és 1,5 százalék közötti növekedést is elérhet.
A gazdaság bővülésének mértéke azonban több gazdasági együtthatótól függ. Az Európai Központi Bank monetáris politikai reakciója, illetve a megemelt védelmi költségvetés finanszírozási formája nagyban befolyásolhatja, hogy a védelemre allokált pluszkiadások ne szorítsák ki a magánfogyasztást és a beruházásokat.
Éppen ezért, hogy az emelt hadi kiadások ne járjanak a gazdaság visszaesésével, két nagyon fontos szempontot kell a tagállamoknak szem előtt tartaniuk.
- Első, hogy a védelmi kiadások emelését ne az adóterhek növelésével, hanem az államadósságból finanszírozzák.
- Második pedig, hogy a védelemre költött pluszforrásokat amennyire csak lehet a hazai, de legalábbis az európai védelmi ipar és fejlesztés számára csatornázzák be a külföldi beszerzések helyett.
A Kiel Institute elemzése a védelmi költés emelkedésének pozitív hatásaként említi még a kutatás és fejlesztés, valamint a „learning by doing” tevékenység megélénkülését, amely jelentős technológiai és innovációs előrelépéseket hozhatnak az adott országokban. Történelmileg is számos példa van ugyanis a védelmi területre fejlesztett, majd a civil szektorban is széleskörűen elterjedt eszközökre, gondoljunk csak a mikrohullámú sütőre, mobiltelefonra, GPS-re vagy akár a drónokra. Az elemzés szerint ezen pozitív hatás miatt a katonai kiadásoknak GDP 1 százalékos növekedése a hosszú távú GDP/munkaóra termelékenységet negyed százalékkal növelheti.
