Az ágyú vagy vaj dilemmája

A közgazdaságtan egyik közismert, mély szakirodalommal rendelkező kutatási területe az „ágyú vagy vaj dilemma”, amely a nemzetgazdaságok védelmi kiadása és gazdasági növekedése, jóléti finanszírozása közti összefüggést vizsgálja. A dilemma szerint a védelmi és jóléti kiadások csak egymás kárára növelhetőek, úgynevezett trade-off (haszonáldozat) keretében. Tehát ha többet költünk fegyverekre, akkor kevesebb maradhat oktatásra, egészségügyre és szociális kiadásokra. Mivel az elmélet a fegyverkezést a nem termelő ágazatok közé sorolja, ezért eszerint a költségvetés súlypontjának eltolódása a védelmi kiadások irányába negatívan hat egy ország gazdasági növekedésére. Az elméletet azonban sok szakirodalomban rögzített eset cáfolta már, hiszen a gazdasági növekedést számos más külső és belső tényező, gazdaságpolitikai döntés együttállása befolyásolhatja.

A védelmi költségvetés emelésének lehetősége a gazdasági növekedés fenntartása mellett Európában az egyik legakutabb kérdéssé vált az elmúlt években. A háborúk okozta turbulens geopolitikai helyzet, valamint az amerikai védelmi garanciák megkérdőjeleződése a transzatlanti szövetségi rendszeren belül arra készteti az európai országokat, hogy önállóan és uniós szinten is többet költsenek a védelemre. A NATO tagállamok pedig várhatóan a jelenlegi GDP 2 százalékos védelmi költési kötelezettség minimum határát hamarosan 3-3,5 százalékra emelhetik.