Mivel a munkaadó feladata a munka megszervezése, a szabadságok háromnegyedének ő határozza meg az időpontját. A szabadságra küldést, illetve menést illetően legalább egy hónappal előbb írásban kell értesíteni az alkalmazottakat, míg a munkavállalónak legalább 15 nappal hamarabb kell jeleznie, hogy mikor akar szabadságra menni, írja a Világgazdaság.

Ha a munkaszerződésben kikötötte a munkaadó és a munkavállaló, hogy a dolgozó mikor megy szabadságra, ezt a megállapodást azonban a cég megsérti, az alkalmazott kártérítésre jogosult, és akár rendkívüli felmondással is élhet.

A menedzsereknél egyre gyakrabban kötik ki munkaszerződésben a szabadság időpontját. Ha a szerződésben szabályozzák a szabadság kérdését, a vállalat viszont a megállapodást megszegi, akkor a munkavállaló kártérítést követelhet, sőt rendkívüli felmondással is élhet. Abban az esetben, ha a cég kiadja, de mégis megszakíttatja a szabadságot, szintén fizetnie kell a dolgozó számára. Érdemes tehát év elején készíteni egy tervet a szabadság időpontját illetően, így megelőzhető, hogy nyáron a dolgozók fele pihenjen, míg a többieknek kelljen ugyanazt a munkát elvégeznie, derül ki a Világgazdaság cikkéből.