Az Ecostat ingatlan barométerének éves értéke (melyet az ingatlanpiacon résztvevő csoportok négy negyedévi véleményének összességéből számítanak) csupán 0,1 százalékponttal maradt el a 2003-ban elért 50,5 százalékos értéktől. Az ingatlanbarométer magas szinten állapodott meg, 50,4 százalékos értéke azt mutatja, hogy az előző évhez képest összességében alig változott az ingatlanpiac, inkább a piac összetétele, a szereplők teljesítménye módosult, hol kisebb, hol nagyobb mértékben, összességében azonban a változások kiegyenlítették egymást. Az ingatlanpiac szempontjából a 2004-es év - egyezően a 2003-as évvel - kedvező volt, figyelmet érdemlő teljesítmények születtek, amelyek továbbgyűrűző hatása pozitívan hatott a nemzetgazdaság kapcsolódó ágazatainak teljesítményére is. Az év első negyedévében az ingatlanpiac teljesítménye kismértékben csökkent, az év második negyedévétől kezdődően kissé emelkedett, s ezt a teljesítményét megőrizte az év végéig.
A gazdaság szereplői 2005 első félévére az ingatlanpiac szinten maradását prognosztizálják. A strukturális átrendeződés folytatódik, a lakásépítés és forgalmazás dinamikája mérséklődik, az infrastrukturális fejlesztéseké folyamatosan és tartósan erősödik, amit az EU területfejlesztési, felzárkóztatási programjai növekvő arányban finanszíroznak. Lassú és tartós élénkülés várható a lakás- és építmény-felújítási piacon, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz.
Tavaly az ingatlan-forgalmazók negyedévről-negyedévre csökkenő mértékű ingatlanforgalmat és bérlési szándékot jeleztek, s ezt a tendenciát valószínűsítik 2005 év első negyedévére is. A lakosság továbbra is az új építésű lakásokat és az építési telkeket keresi majd és csökken a használt lakóingatlanok iránti vásárlási kedv. A nem lakossági ingatlanvásárlás egészére keresletcsökkenés várható. Bérlési szándék a külföldi befektetői csoportok és a lakosság esetében várható. A külföldi befektetők főleg ipari és kereskedelmi szolgáltató ingatlanokat bérelnek, a lakosság érthetően lakásokat. A lakosság főleg a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a vidéki nagyvárosokban vásárol ingatlanokat, az üdülőövezetekben és a községekben az ingatlanok vétele minimális. A nem lakossági ingatlanvásárlásnál területi különbségek nem mutatkoznak.
Az ingatlan-forgalmazó cégek várakozásait jellemző index 2004-ben 52 és 58,2 százalék között mozgott, amely feltehetően abból adódott, hogy az év második negyedévi teljesítménye nagyon kiugró volt és csak az év harmadik negyedévétől érződött az ingatlanpiac telítettsége, hatására az értékesítés csökkent, az ingatlanok értékesítési ideje hosszabbodott. A lakosság ingatlanpiacra vonatkozó konjunktúra-indexe 2003-ban kiegyenlített volt, ez már 2004-ről nem volt elmondható. 2003-ban a lakosság ingatlanbarométerének négy negyedévi átlaga 67,8 százalék volt, 2004-ben ez 3,6 százalékponttal csökkent. A visszaesést az okozta, hogy három negyedévben alacsonyabb értéket mértünk, mint az azt megelőző időszakokban, s csak 2004 harmadik negyedévében ért el a konjunktúra-index kiugróan nagy értéket, ami megemelte az éves átlagot is. A lakosság 2005-re az ingatlanok forgalmának kismértékű élénkülését valószínűsíti, és még mindig a várt inflációt meghaladó árnövekedést prognosztizál. Az ingatlan-beruházó cégek ingatlanbarométere az elmúlt év elején jelentősen csökkent, a második negyedévben növekedett, az év végére viszont újra hanyatlásnak indult. Ez annak a következménye, hogy az ingatlan-beruházó cégek hamarabb érzékelték a lakásépítési piac telítettségét, mint az ingatlan-forgalmazó vállalkozások, s negyedévről-negyedévre csökkentették várakozásaikat.
Az ingatlan-beruházók minden befektetői csoportnál csökkenő építési kedvet prognosztizálnak. Megítélésük szerint a befektetési hajlandóság összességében stagnál vagy csökken. Az építési kedv erősödését a lakóparkoknál, az ipari- és kereskedelmi építményeknél, a bevásárlóközpontoknál és az igazgatási és irodaépületek létesítésénél várják. Az önkormányzatok az elmúlt félévben csökkenő ingatlan-beruházásokról és felújításokról számoltak be, de a tervezett lakáscélú és nem lakáscélú ingatlan-fejlesztések megvalósultak. A következő félévre növekvő volumenű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveznek. A polgármesteri hivatalok ingatlan-fejlesztési indexe jelentősen, 5,8 százalékponttal nőtt, s 1,9 százalékponttal túlszárnyalta a 2004 második negyedévében mért, meglehetősen magas, 67 százalékot meghaladó értéket.
A kész ingatlanok csoportjában jellemzően 6-15 százalékos átlagos árnövekedést prognosztizálnak. Legjobban az új kereskedelmi építmények eladási ára nő (15,2%), majd az új logisztikai (11,8%) és az új ipari építményeké (10,3%). Az új és használt lakóépületeknél egyaránt 7,8-7,8 százalékos, a használt kereskedelmi épületeknél 7,2 százalékos áremelkedést várnak. Az "A" kategóriás irodák 6,9, a "B" kategóriásak 5,8 százalékkal kerülnek majd többe. A használt ipari építmények és használt logisztikai ingatlanok árai átlagosan 5,8-6 százalékkal nőhetnek az év során.
A bérleti díjak átlagosan 4-11 százalékkal lesznek magasabbak. A legnagyobb mértékű bérletidíj-emelkedést az új kereskedelmi építmények (11,2%) körében várják. Magas a bérleti díj várható növekedése a használt lakóépületeknél is (9,8%). Legkevésbé a használt kereskedelmi építmények (4,2%) és a "B" kategóriás irodák (4,3%) bérleti díjai nőnek ebben az évben.
Az Ecostat a 2005-ös tendenciákat összegezve megállapította, hogy növekszik az eladásra szánt új lakások kínálata, csökken a kereslet az új építésű lakóparkok lakásai, házai iránt, nő a kereslet a luxusigényeket is kiszolgáló, nagy alapterületű lakások iránt. A használt lakások piacáról az állapítható meg, hogy stagnál Budapest belvárosában és a vidéki nagyvárosok központjában lévő nagy, jó beosztású lakások kereslete. Élénkül a külföldi befektetők kereslete a budapesti belvárosi lakások iránt, ugyanakkor stagnál a bel-budai, zöldövezeti lakások iránti kereslet. Nehéz és egyre hosszabb ideig tart a kevésbé korszerű, magas költségű, hagyományos építésű és lakótelepi lakások értékesítése, s végül növekszik a használt kisméterű lakások értékesítési ideje.
Az irodapiacot 2005-ös tendenciájáról egy adat: az irodapiac üresedési rátája javul, 16-20 százalék körül várható. A bérleti díjak további esése nem valószínű. Nő az igény a luxus felszereltségű irodák iránt, s élénkül a jól megközelíthető irodák iránti kereslet, ahol parkolni is lehetséges.
Az árjóslatok legfőbb eleme: az új építésű lakások árnövekedése meghaladja az infláció mértékét, s ez várható egyes belvárosi kiemelt területeken, ahol a használt lakások áremelkedése szintén meghaladhatja az infláció mértékét. A kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások árai nem, vagy csak kismértékben emelkednek, bizonyos ingatlanoknál árcsökkenés várható. A belterületi építési telkek árai várhatóan 10-12 százalékkal drágulnak, a külterületi építési telkek árai nem vagy alig emelkednek. A mezőgazdasági földterületek árai nőnek, egyes térségekben az áremelkedés 10 százalék fölötti is lehet.
