George Bush amerikai elnök lesz a házigazdája az amerikai nemzeti építészeti múzeum impozáns épületében tartandó csúcstalálkozónak; a részvevők megvitatják a globális pénzügyi krízis kiváltó okait és a kezelés érdekében tett eddigi lépéseket. A G20-csoport vezetői arról is tanácskoznak, miként lehet megreformálni a nemzetközi pénzügyi rendszert, és megelőzni a mostanihoz hasonló válságokat.
Az értekezletre mások mellett Washingtonba érkezik Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia, Dmitrij Medvegyev orosz és Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök, továbbá Gordon Brown brit és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Ott lesz Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Abdallah szaúd-arábiai uralkodó is.
Bush: csak szerény reformokat!
Bush a tanácskozás előtt csütörtökön igyekezett lehűteni a várakozásokat. Felszólította a világ vezetőit: csak szerény pénzügyi reformokban gondolkodjanak, a krízis ugyanis szerinte nem a szabad piac kudarcáról szól. Kijelentette, hogy a reformok nem segítenek, ha túl messzire nyúlnak, és a szabad piac működési elveinek feladásával, a kereskedelem korlátozásával járnak. "A kormányzati beavatkozás nem gyógyír mindenre" - üzente.
A szabadpiaci kapitalizmust védelmező Bush ellenzi a túlszabályozást, de már korábban a lehetséges megállapodások között említette a részvények, kötvények és pénzeszközök könyvelési szabályozásának erősítését annak érdekében, hogy jobban át lehessen látni a befektetések valódi értékét. Szerinte megegyezés születhet arról, hogy az értékpapírosított kötvénybiztosítási származékos termékeket, a CDS-eket egy központi elszámoló rendszerben szerepeltessék. Új szabályokat lehetne elfogadni a részvényekkel és más értékpapírokkal történő kereskedés során a visszaélések megelőzésére. Bush azt is jelezte, hogy a jelenleginél az országok szélesebb körének lehetne szavazati joga a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban.
A G20 tagjai adják a világ GDP-jének 90 százalékát, a kereskedelem 80 százalékát és a populáció kétharmadát.
Tagjai a legnagyobb gazdasági hatalmak: Argentína, Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok, Dél-Afrika, Dél-Korea, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Németország, Nagy-Britannia, Mexikó, Olaszország , Oroszország, Szaúd-Arábia és Törökország.
A tagság nem teljesen pontos, mert gazdasági erőben/fejlettségben/populációban Szaúd-Arábia, Argentína és Dél-Afrika helyett inkább Spanyolország, Tajvan és Irán fér bele a TOP19 ország csoportjába. (Természetesen világpolitikai érdekek sem mellékesek...)
USA nélkül is
Barack Obama stábja közölte, hogy a megválasztott amerikai elnök nem vesz részt a G20-találkozón és nem is utazik Washingtonba, hogy külföldi vezetőkkel találkozzon. A lehető legrosszabbul, az amerikai elnöki hatalomátadás kellős közepére időzítették a pénzügyi csúcsot - írta a The Wall Street Journal. A tanácskozást fotóeseménynek nevezte a konzervatív lap. A liberális The New York Times is megjegyezte, hogy "Bush hiteltelen és távozóban", Obama pedig jogkör nélkül távol marad. Az újság szerint a tanácskozás részvevői ennek ellenére egyetértésre juthatnak a globális válság kezelésének alaplépéseiről. Eldönthetik például, hogy pénzügyi ösztönző csomagra és a fejlődő országok megsegítésére van szükség.
A The Washington Post is arról írt, hogy az amerikai elnöki interregnum és az ezzel járó bizonytalanság beárnyékolja a csúcsot. Az újság ugyanakkor kifejtette: az egyik legfontosabb javaslat talán egy olyan új nemzetközi testület létrehozása lehet, amely a globális pénzügyi intézmények, a világ 30 legnagyobb ilyen intézetének szabályozását felügyelné. Ugyancsak esély van egy olyan korai figyelmeztető rendszer megteremtésére, amely kimutatná a globális pénzügyi rendszer gyengeségeit, mielőtt azok nemzetközi méreteket öltenének.
