A sajtótájékoztató súlya igen nagy volt, hiszen a piacok azt lesték, vajon elérkezett-e az idő a Fed számára a szigorításra. Az igen-igen óvatosan becsomagolt válaszokból azonban kiderült, hogy nemhogy most, de még előre láthatólag jó ideig nem fog sor kerülni szigorításra. Kamatemelésről szó sincs, befejezik a tavaly megkezdett 600 milliárd dolláros mennyiségi könnyítő programot, és az ennek keretében megugrott kötvényportfólió méretét is szinten tartják újabb kötvények vásárlásával, az energia- és élelmiszerárak emelkedésének hatására begyűrűző inflációs nyomást pedig a Fed átmenetinek tekinti.
Az amerikai jegybank igen laza monetáris politikájának folytatása most már lassan egyedülállónak tekinthető a világgazdaságban, hiszen mind a fejlett, mind a feltörekvő országok sorra kamatemelésbe kezdtek, és a Feden kívül immár kizárólag a japán központi bank zárkózik el a szigorító intézkedésektől. A mostani döntés hatására a dollár árfolyama folytatta elmúlt hetekben tapasztalt csökkenését, így a vezető devizákhoz képest közel 3 éves mélypontra süllyedt, ami tovább nehezítheti az elmúlt hetekben egyre nagyobb vihart kavaró amerikai költségvetés rendbetételét.
„A laza jegybanki politika folytatása rövid távon mindenképpen jó hatással van a befektetői hangulatra, ami kifejezetten kedvező a kockázatosabb, részvény- és nyersanyagpiacok számára. Emellett azt is látni kell, hogy a Fed nemcsak önmaga, hanem az eurózóna számára is némi időt nyert, hiszen egy most meglépett amerikai szigorítás hatására a romló tőkepiaci környezet igen komoly nehézséget, akár Görögország után további országok bedőlését is jelenthette volna. Így - bár ez nyilván nem állt a Fed szándékában - az eurózóna adósságválsággal küzdő országai is lélegzetvételnyi időt nyernek" - mondta el a szakember.
