A kisvállalatok, amelyek eddig szintén nem támasztottak keresletet a devizahitelek iránt, most nagyobb arányban keresik azokat. A bankok a vállalati hitelek piacán nem adtak hangot aggodalmuknak a devizahiteleket illetően annak ellenére, hogy a vállalatok devizában történő eladósodása is magas, a bankok által teljes mértékben nem kezelhető kockázatot hordoz magában. Többen nyilatkozták, hogy nemcsak a nagy, hanem a kisvállalatok is alkalmaznak árfolyamkockázat-fedezeti módszereket. Valószínűsíthető, hogy a vállalatok egy része a devizahiteleket spekulatív célokra használja. A háztartási hitelek mindkét részpiacán jellemző a devizahitelek előretörése. A vállalati piaccal ellentétben itt több banki vezető kiemelte, hogy a háztartások nem tudják a devizahitelek árfolyam- és kamatkockázatát figyelembe venni. Fedezeti eszközök híján és a bankok hitelezési gyakorlatának eredményeképpen ugyanakkor mindkét fajta kockázatot teljes mértékben a háztartások viselik. A megkérdezett vezetők kifejtették, hogy rövidtávon az ügyfeleknek a kamatkülönbözet miatt valószínűleg jobban megéri devizában eladósodni, a hosszú távú kockázatok azonban magasak. A lakáshitelek terén a kereslet szigorúbb szabályozási környezet, illetve magas kamatszint miatti visszaesését ellensúlyozta a kedvező kamatozású devizahitelek előretörése. A fogyasztási hitelek közül autóhiteleket szinte csak devizában folyósítanak, de a többi területen is dolgoznak ki deviza alapú termékeket. Jellemző tendencia ugyanakkor, hogy a bankok devizahiteleket szigorúbb feltételek mellett nyújtanak, mint forinthiteleket, illetve a devizahitelek nmiatt szigorítottak néhány általános, a forinthitelekre is vonatkozó szabályon.

Vállalati hitelek piaca

A vállalati hitelek piacán az elmúlt félévben folytatódott a nyitás a kis- és középvállalatok felé. A felmérés alapján nyilvánvaló, hogy miközben a bankok továbbra is erősen támaszkodnak a nagyvállalati szektorra, a kis- és középvállalatok jelentősége egyre nő. A hitelkínálat ilyen irányú átrendeződése mellett a hitelkereslet erősödéséről is számot adtak a válaszadó banki vezetők. Az interjúk során nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalati szektorban – és ezen belül a kisvállalatok, valamint a nem exportőr vállalatok körében – a devizahitelek egyre népszerűbbek. Az üzleti ingatlanhitelek piacán bekövetkezett a bankok által már korábban várt telítődés. Erre utal kínálati oldalról az, hogy a bankok már nem szigorítottak a feltételeken, keresleti oldalról pedig az, hogy aggregált szinten a megkérdezett bankok nem jelezték a hitelkereslet változását. A korábbi felmérések során azt tapasztaltuk, hogy az ágazatok kockázati megítélése folyamatosan rosszabbodott. Az aktuális eredmények azonban azt mutatják, hogy 2004 első felében az egyes gazdasági ágazatok megítélése összességében a biztonságosabb felé mozdult el. Ez a tendenciaváltozás a hazai és a globális, ezen belül az európai makrogazdasági környezet stabilabbá válása mellett az uniós csatlakozás miatti aggodalmak lecsillapodása miatt következhetett be.

Kínálati oldal

A teljes vállalati kategóriában a bankok a hitelezési hajlandóság jelentős növekedését jelezték 2004 első félévére vonatkozóan. Ez a tendencia korábban is jellemző volt, de most erőteljesebbé vált, hiszen a kérdőívet kitöltő bankok 71,4 százaléka esetében nőtt a hajlandóság új hitelek/hitelkeretek nyújtására. A hitelezési hajlandóság továbbra is a közép-, valamint a kis- és mikrovállalatok irányában nőtt leginkább, de egyik vállalati szegmensben sem jelezték a bankok a hajlandóság csökkenését. A hitel/hitelkeret kérelmek elfogadásához szükséges hitelképességi standardok valamelyest szigorúbbá váltak, bár kisebb arányban, mint azt a válaszadók a korábbi félévben jelezték. A hitelek/hitelkeretek nyújtásának feltételein összességében ugyancsak szigorított néhány bank, de annak mértéke nem volt jelentős. A teljes nem pénzügyi vállalati kategóriában a leginkább a kockázati prémiumok emelkedése volt jellemző, illetve a hitelkamat és a forrásköltségek közötti spread is emelkedett valamelyest. A szigorítás mértéke összességében kevesebb banknál és kevesebb tényezőre vonatkozóan jelentkezett, mint azt a korábbi félévekben tapasztaltuk. A szigorítás okaként a bankok elsődlegesen a kevésbé kedvező, vagy bizonytalan gazdasági kilátásokat és az iparág-specifikus problémákat jelölték meg, de a kis- és középvállalati szegmensekben a kevésbé agresszív verseny és a csökkenő kockázattal szembeni tolerancia is elentős tényező volt.

2004 második félévére a bankok nem jelezték a hitelképességi standardok változását. Mivel a korábbi félévekben a standardok folyamatosan szigorodtak, azok változatlansága a tendencia megfordulását jelzi. A válaszadók a hitelezési feltételeken változtatni kívánnak, de olyan módon, hogy a kockázatos hiteleken lévő prémium, az adós kötelezettségvállalásai és a fedezeti követelmények emelését ellensúlyozza majd a hitel/hitelkeret maximális nagyságának növelése, azok nyújtásáért felszámított díjak és a spread csökkentése.

Nagyvállalatok

A teljes pénzügyi vállalatokon belül a nagyvállalati szegmens még mindig meghatározó (részben a nagyvállalatokhoz kapcsolódó „holdudvar” hitelezése miatt), ám kevesebb új lehetőséget hordoz, mint a kis- és középvállalati szegmensek. A bankok hitelezési hajlandósága az elmúlt félévben nőtt ugyan, de nem olyan mértékben, mint a másik két kategóriában. A hitelképességi standardokon a bankok többsége nem változtatott (3. ábra), miközben a hitelezési feltételek szigorúbbá váltak, elsősorban a kockázati prémium és a spread emelkedett (5-6. ábra). A kérdésekre válaszoló bankok többsége összességében változatlannak ítélte a standardokat és a hitelezési feltételeket.

A következő félévre a bankok a hitelképességi standardok további változatlanságát, illetve csekély szigorítását jelezték előre a nagyvállalati szegmensben. A hitel/hitelkeret nyújtási feltételek lényeges változtatását nem tervezik. Ez alól kivételt jelent a kockázatosabb hiteleken lévő prémium, amely ebben a szegmensben is várhatóan emelkedni fog. A korábbiakkal ellentétben a bankok nem tervezik a spread növelését, és más feltételeken is kevésbé kívánnak szigorítani, mint a korábbiakban.

Kis- és középvállalatok (a továbbiakban: KKV-k)

Ahogyan azt már korábban jeleztük, a korábbi tendenciákkal összhangban a bankok a KKV szektor felé nagyobb hitelezési hajlandóságot mutatnak. Ez megjelenik egyrészt új termékek kialakításában, a hitelkonstrukciók és a hitelbírálat és a kockázatkezelés új, standardizált alapokra helyezésében, illetve bizonyos standardok, feltételek enyhítésében. A felmérés alapján a kis- és mikrovállalati szegmens tűnik a leginkább vonzónak a bankok számára, így ezen a részpiacon a verseny erősödése várható.

Középvállalatok

A bankok által középvállalati szegmensbe sorolt cégekkel szemben a hitelképességi standardok szigorúbbá válta, ahogyan a hitel/hitelkeret nyújtási feltételek is. Akárcsak a nagyvállalatoknál, a bankok ebben a szektorban is a kockázati prémiumot és a spreadet emelték. A szigorítás okaiként a rossz gazdasági kilátásokat, az iparág-specifikus problémákat, és harmadik helyen a kevésbé agresszív versenyt jelölték meg. A következő félévre a bankok nem tervezik a standardok szigorítását a középvállalatok felé. Ez a korábbi tendencia megfordulását jelenti. A hitel/hitelkeret nyújtási feltételek sem változnak a válaszadók többségénél, míg korábban ezek szigorítását jelezték előre a bankok.

Kis- és mikrovállalatok

A kis- és mikrovállalati szegmensben több bank a hitelezési hajlandóság jelentős növekedését jelentette az elmúlt félévre. Ezzel egy időben a hitelképességi standardok enyhítését, és a hitelezési feltételek aggregált szinten vett szigorítását tapasztalhattuk. Ez az aggregált szám azonban elfedi a bankok közötti különbségeket, több bank esetében ugyanis összességében enyhültek a feltételek. Az enyhülés lehetséges okai között a kedvezőbb gazdasági kilátásokat, a problémák csökkenését, a kevésbé agresszív versenyt, és a növekvő kockázattal szembeni toleranciát azonos fontosságúnak ítélték meg a hitelezési vezetők .

A következő félévre a standardok és a hitelezési feltételek enyhítését jelezték előre a bankok. A hitelezési feltételek közül egy-egy bank jelezte a hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díjak és a spread csökkentését, szintén egy-egy bank a prémium és a fedezeti követelmények szigorítását, a hitel/hitelkeret maximális nagyságának emelését viszont több bank is előirányozta 2004 második félévére.


Keresleti oldal

Teljes vállalati szektor

A teljes nem pénzügyi vállalati szektor keresletét, a várakozásoknak megfelelően, 2004 első félévében összességében erősebbnek érzékelték a kérdőívet kitöltő banki vezetők, mint 2003 második félévében. Ennek legfontosabb okaiként a készletek és a követelés-állomány finanszírozási szükségletének növekedését, a tárgyi eszközökbe történő erőteljesebb beruházást jelölték meg. A devizahitelek iránti magasabb kereslet okaként ugyanakkor többen említették a külföldi alacsony kamatszintet.

A bankok a következő félévre a teljes nem pénzügyi vállalati szektorban a hitelkereslet további növekedésére számítanak, de a vélemények megoszlanak abban a tekintetben, hogy mely szegmensnek tulajdonítják ezt az emelkedést. A nagy- és középvállalati szegmensben öt-öt bank, a kis- és mikrovállalatok esetében három bank jósolta a kereslet emelkedését.

Nagyvállalatok

A nagyvállalati szektorban a bankok az előző félévben a hitelkereslet növekedését tapasztalták, s ennek okaként, akárcsak a korábbi félévekben, a megnövekedett készlet- és követelésfinanszírozási szükségletet és a tárgyi eszközökbe történt erőteljesebb beruházásokat jelölték meg. A következő félévben a nagyvállalati szegmens hitelkeresletének további, akár jelentős mértékű emelkedését várja a válaszadó bankok 71,4 %-a, miközben az előző félévekben lyen növekedést nem jeleztek előre.

Középvállalatok

Az elmúlt félévben a középvállalatok hitelkeresletét több bank is magasabbnak, sőt, akár jelentősen erősebbnek érzékelte. A keresletnövekedés okai ugyanazok, mint a nagyvállalatok esetében, valamint itt is megemlíthető a külföldi alacsony kamatszínvonal, amely a devizahitelek iránti kereslet növekedését idézte elő. A következő félévben ebben a szektorban is a hitelkereslet növekedésére számít a válaszadó bankok a korábbiaknál jelentősebb aránya.

Kis- és mikrovállalatok

A kis- és mikrovállalatok hitelkeresletét az elmúlt félévben csaknem minden bank erősebbnek érzékelte, mint korábban. Miközben 2003 második félévében csak két bank érezte a kereslet növekedését, most 5 bankhoz is több hitelkérelem futott be ebből a szegmensből. Az erősebb hitelkereslet fő okait a bankok ugyanazon tényezőkben látják, mint a többi vállalati szegmensben, de azok mellett itt több bank is jelezte, hogy az ügyfelek más bankok vagy nem banki hitelforrások helyett őket választották, tehát a kereslet növekvő verseny miatti átrendeződését is érzékelték. Emellett egy válaszadó bank az állami programokat, egy pedig külföldi alacsony kamatokat is megemlítette, mint jelentős keresletösztönző tényezőt. A következő félévre a szegmensben a kereslet további növekedését kevesebb bank várja, mint a nagy- és középvállalati szegmensben.

Üzleti célú ingatlanhitelek

A korábbi kérdőívek tapasztalatával megegyezően továbbra is az üzleti célú ingatlanhitelek szegmense az egyetlen, ahol született a hitelezési hajlandóság csökkenését jelző válasz. A teljes hitelállomány, illetve a kérdőívben részt vevő bankok hitelállományának növekedése itt a legalacsonyabb a felmért szegmensek közül. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy ezt a szektort néhány domináns bank uralja, amelyek válaszai egybecsengően a kereslet és a kínálat változatlanságát mutatták, változásokat döntően a kisebb piaci szereplők jeleztek.

Kínálati oldal

A kérdőívben megkérdezett bankok különféleképpen változtatták hajlandóságukat az üzleti célú ingatlanhitelek nyújtására az előző félévben. Az aggregált szinten 14,3 %-os erősödést jelző mutató mögött két bank magasabb, egy gyengébb és öt bank változatlan hajlandósága áll. A hitelképességi standardok aggregált szinten változatlanok maradtak, egy bank szigorította, egy pedig enyhítette azokat. Ez a korábbi tendenciák változását mutatja, hiszen az előző három kérdőív során a hitelezési feltételek és hitelképességi standardok szigorítását tapasztaltuk. 2004 második félévére a bankok egy kivételével a standardok változatlanságát jelezték előre.

Keresleti oldal

Az üzleti célú ingatlanhitelek iránti keresletet 2004 első felében aggregált szinten változatlannak ítélték meg a bankok. Az összesített mutató azonban nagyon eltérő véleményeket mutat: két bank gyengébbnek, kettő erősebbnek, három pedig változatlannak tartotta a keresletet. A következő félévre nettó módon a bankok 28,6 %-a várja a kereslet emelkedését.

A különböző iparágak hitelkockázati megítélésének változása

A felmérésben részt vevő bankok válaszait a korábbi eredményekhez viszonyítva azt tapasztaltuk,hogy kevesebb bank tartja kockázatosabbnak a vállalatokat minden területen, egy kivételével. Ez az eredmény természetesen differenciált válaszokat takar. A korábbi felmérések során a bankok aggodalmuknak adtak hangot a mezőgazdasági szektorral kapcsolatban, melynek az uniós csatlakozás miatti kockázatosabbá válását várták. Az aggregált mutató alapján mégis azt láthatjuk, hogy csekély mértékben a biztonságosabb felé mozdult el a szektor megítélése. Ennek az lehet az oka, hogy az uniós támogatások miatt kiszámíthatóbbá, finanszírozhatóvá vált a mezőgazdasági tevékenység, emiatt néhány bank hajlandóbbnak mutatkozik a hitelezésre. Az uniós csatlakozás differenciált megítélése a többi szektor osztályozásában is tükröződik. A kockázati megítélés javult a villamos energia, gáz-, hő- és vízellátással foglalkozó vállalatok esetében. A feldolgozóipart ugyanakkor két bank kockázatosabbnak gondolta (főként az élelmiszeripar megítélése romlott), de a szektor átlagos osztályzata valamivel elmozdult a skála biztonságos vége felé a korábbi felmérések eredményéhez képest. Ugyanez jellemző az építőiparra, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, illetve a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás terén működő vállalatokra. Mindössze a kereskedelem, javítás aggregált mutatója mozdult el a skála kockázatosabb vége felé, mégpedig az ezen a területen tapasztalható szorosabb verseny miatt.

Háztartási hitelek piaca

A háztartási hitelek piacára vonatkozó kérdőív szerkezetében és tartalmában lényeges változás nem történt. Az elemzésből és az elkövetkezőkben a kérdőívből is kimarad az 5. kérdés, amely a hitel/hitelbiztosítéki arányt vizsgálta az államilag támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek esetében, mivel ez a banki adatszolgáltatás része lett. Az aktuális tendenciák a fent említett devizahitelek elterjedése mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek, illetve a hitelkártya termékek elterjedése, bár ez utóbbira vonatkozóan megoszlottak a vélemények.

Lakáshitelek

Kínálati oldal

A lakáshitelek piacán 2004 első félévében a kérdőívet kitöltő bankok 42,9 %-a jelezte a hitelezési hajlandóság emelkedését. A hitelképességi standardokon, akárcsak az előző félévben, nem változtattak a bankok (és összességében ez jellemző a lakáscélú hitelek folyósítási feltételeire is. Ez alól kivétel a maximális hitel/hitelbiztosítéki érték arány, amelynek enyhítését a megkérdezett bank közül három végezte el. A hitelkamat és a forrásköltségek közötti spread ugyancsak több banknál változott: három esetében csökkent, ugyanennyi banknál pedig emelkedett, de az összesített mutatóban ezek a hatások kioltják egymást. Banki szinten összességében a 7 megkérdezett bank közül négy esetében enyhültek a standardok, illetve feltételek. Az enyhítés okai között a verseny és az ügyfelek hitelképességének javulása volt a legfontosabb, de szerepet játszott benne a bank tőkehelyzetének javulása és a lakáspiaci ingatlanár-buborék kialakulásának kisebb veszélye is. A válaszadó bankok egy részénél a támogatott lakáshitelek állami szabályozásának változása is szerepet játszott az enyhítésben, de két bankot ugyanez a tényező a feltételek szigorítására ösztönzött. A következő félévben a bankok összességében nem kívánnak változtatni a lakáscélú hitelek hitelképességi standardjain, illetve hitelezési feltételein.

Kínálati oldal

A fogyasztási hitelek kínálati oldalán a hitelállomány, a termékkínálat jelentős növekedését, illetve a verseny agresszívabbá válását tapasztalhattuk az előző félévben, a korábban elindult tendencia folytatásaképpen. A válaszadók számának 7-ről 9-re emelkedése is a piaci szereplők számának emelkedésével, a piac átrendeződésével magyarázható. A fogyasztási hitelek nyújtására a 9 válaszadó bank közül 7 jelezte hajlandósága növekedését 2004 első félévére. Ezzel egy időben a hitelképességi standardok és a folyósítási feltételek is összességében enyhébbé váltak. A folyósítási feltételek közül a legnagyobb változás a hitelkeret összegében történt, amelynek emeléséről négy bank adott számot. Három bank fogyasztási hitelei esetében csökkent a minimális önrész, illetve többen jelezték, hogy nem kérnek önrészt a hitelek folyósításának feltételeként, tehát az enyhítésre e feltétel esetében valószínűleg nem volt több mozgástér. A standardok és feltételek enyhülésének okai között a bankok közötti verseny erősödése kapta a legmagasabb pontszámot (2), bár az alacsonyabb, mint az előző félévben (2,7). A nem-banki pénzügyi közvetítők agresszívabbá váló versenye szintén jelentős, de a skálán a kevésbé meghatározó végpont felé mozdult el. Az ügyfelek hitelképességének javulása mellett a bankok az enyhülés okai között megemlítették még az ügyfelek eladósodottsági hajlandóságának emelkedését, a jó hitelportfoliót, és a jellemzően magas átlagos teljes hiteldíj mutatókat, amelyek miatt a folyósítási feltételekkel kell versenyezni. A két, a feltételeken szigorító bank a portfolió javításának szándékára, illetve technikai okokra hivatkozott. A következő félévre a bankok a standardok és feltételek további enyhítését jelezték, ami a verseny továbbra is erős jellegét vetíti előre.

A felmérést készítette:

Bodnár Katalin
MNB Pénzügyi Stabilitási Főosztály