A növekedés a 2003-ban indított Egészségügyi Átalakítási Programot követte; a program keretében 2004-től az orvosok díjazását a teljesítményükhöz kötötték, 2008-ban pedig bevezették az általános egészségbiztosítást. Az OECD és a Világbank közös elemzése szerint a díjazási rendszer átalakítását követően jelentősen megnőtt az egy orvosra jutó konzultációk száma.
Hatással van-e az orvosok díjazási módja a vizitek számára?
A rangsor másik végén Mexikó, Costa Rica, Málta és Svédország áll a legalacsonyabb értékekkel: ezekben az országokban fejenként átlagosan mindössze két orvosi vizit történik.
Az orvosok díjazásának módja az egyik meghatározó tényező. Azokban az országokban, ahol az orvosokat elsősorban fix fizetéssel vagy páciensenkénti átalánydíjjal díjazzák – ilyen például Dánia, Finnország, Mexikó és Svédország –, jellemzően kevesebb konzultációt regisztrálnak, mint azokban az államokban, ahol az elvégzett szolgáltatások alapján történik a kifizetés.
Az Egyesült Államok kivételt képez. Bár ott is főként szolgáltatásalapú díjazás érvényesül, az amerikaiaknál 2023-ban átlagosan négy orvosi vizit történt, ami lényegében megegyezik a 2000-es év adataival. Az OECD szerint ebben szerepet játszhatnak a magas önrészek (térítési díjak), amelyek miatt egyes páciensek a kezelés költségei miatt inkább lemondanak az orvosi vizitről.
Az is számít, hogy ki nyújtja az ellátást. Finnországban és Svédországban az ápolók nagyobb szerepet vállalnak az alapellátásban: krónikus betegségeket és olyan kisebb egészségügyi problémákat kezelnek, amelyek miatt egyébként orvoshoz kellene fordulni. A svéd orvosok inkább a súlyosabb, összetettebb esetekre összpontosítanak.
