Vagyis ez alapján az adóalap jelentős része tízezreknél elméleti. Ez már tíz éve is kockázatos adómegközelítés lett volna, ám az elmúlt évek inflációs és ingatlanpiaci környezetében vizsgálva kifejezetten torzító.

Bevétel: százmilliárdok vagy jóval kevesebb?

Gyakran elhangzik, hogy az 1 százalékos vagyonadó több száz milliárd forint bevételt hozhatna. A számok mögé nézve azonban óvatosabb becslés indokolt. Ha a teljes háztartási pénzügyi eszközökre (vagyonra) vetítenénk 1 százalékot, az nagyságrendileg 1145 milliárd forint lenne, ha a teljes társadalmi vagyonra, akkor 2800 milliárd forint volna – de ez a teljes társadalomra vonatkozik, nem csak az egymilliárd felettiekre – hangsúlyozza a Blochamps szakembere.

A Blochamps 2025 félévi vagyonréteg-becslése szerint a legfelső 1 százalék – mintegy 40.400 háztartás – összesen körülbelül 50.000 milliárd forint nettó vagyonnal rendelkezik. A jelenlegi számítások alapján az 1 milliárd forintos küszöb kérdés nagyjából 25–30 ezer háztartást érinthet, amelyek együttes nettó, küszöb felettivagyona mintegy 16.500 milliárd forint. De azt is látni kell, hogy ennek a vállalkozói elitnek cégstruktúrákon, tőkealapokon keresztül működő cég- és befolyás hálója csak részben kerül fel a céges tulajdonrészeket számontartó lakossági vagyonösszesítő statisztikákba, azaz a valóságos méret az MNB adatokat biztosan meghaladja.

Ennek ellenére, ha ebből – elméleti maximumként – az 1 milliárd forint feletti részre vetítjük az 1 százalékos adót, akkor az éves bevétel nagyságrendileg 160–180 milliárd forint lehet. Ez azonban felső sávval számolt, nominális értéken vett, optimalizációval nem korrigált, és likviditási hatásokkal nem számoló becslés – vagyis ez nem garantált, hanem inkább optimista plafon.