A vállalatvezetők válaszai szinte valamennyi kérdésben még derűlátóbbak voltak, mint áprilisban, amikor a Kamara konjunktúra-felmérésének eredményei már igen derűlátó üzleti hangulatról tanúskodtak. A vállalati szférában tapasztalt jó hangulat egybecseng a német és a magyar gazdaságra vonatkozó legújabb előrejelzésekkel.

A DUIHK által megkérdezett mintegy 100 vállalat több mint kétharmada (68%-a) jónak tekinti saját üzleti helyzetét, mindössze három százalékuk értékelte azt rossznak. Ez az eredmény még a tavaszinál is érezhetően jobb (akkor 55 százaléknál állt a „jó”, és hét százaléknál a „rossz” válaszok aránya), egyúttal pedig ez a 2005 óta mért legjobb érték. Ugyanakkor nem csupán a jelenlegi helyzetet értékelik minden eddiginél jobbnak, hanem a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat is: a válaszadók 52%-a számít saját helyzetének további javulására és csupán négy százaléka annak romlására. A DUIHK felmérései ebben a tekintetben sem mutattak soha ennél jobb arányt. A jó hangulat természetesen legfőképpen a Magyarországon és a legfontosabb gazdasági partnernél, Németországban uralkodó kedvező gazdasági helyzeten alapul. A jelenlegi felmérésben a válaszadó vállalatok 35%-a számít a magyarországi konjunktúra javulására – ez pontosan megfelel a tavaszi aránynak –, miközben csupán három százalék számol a helyzet romlásával – a tavaszi tíz százalék után.

Meghúz minket az export

Ez a derűlátás egybevág számos gazdaságkutató előrejelzéseivel. A szakértők Magyarországon idén körülbelül 3,5 százalékos gazdasági növekedést várnak – ezt az értéket jelezte előre a DUIHK is a tavaszi konjunktúra-jelentésében – és 2018-ban is hasonló növekedéssel számolnak. Németországban a szövetségi kormány éppen a közelmúltban javította kettő százalékra a 2017-re vonatkozó előrejelzését. A növekedés struktúrája is hasonló: mindkét országban a bővülő beruházások, az erőteljes export és a lendületes lakossági kereslet jelentik a fő hajtóerőt. E kedvező folyamatokra való tekintettel a vállalatok készülnek is a kereslet növekedésére.

Üzleti kockázatok

A fejlesztési terveket mindazonáltal veszélyeztetheti néhány kockázati tényező. A megkérdezett vállalatvezetők 75%-a a szakemberhiányt nevezte meg a következő 12 hónap egyik legnagyobb kockázatának, a második helyen 47%-os gyakorisággal pedig a bérköltség alakulásában látnak kockázatot, és csak ezt követően szerepelnek olyan tényezők, mint a kereslet alakulása, a gazdaságpolitikai keretfeltételek vagy a jogbiztonság. Ez az eredmény egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szakképzés további fejlesztése elengedhetetlen feltétele Magyarország hosszú távon is sikeres gazdasági fejlődésének.

Azonban a bérek alakulásával kapcsolatos aggodalom is érthető az aktuális statisztikai adatok tükrében: az idei évben január és augusztus között a bruttó keresetek több mint 11 százalékkal nőttek a versenyszférában. Az ilyen ütemű növekedés tartós fennmaradása számos vállalatnak komoly gondot jelenthet – még a társadalombiztosítási járulékoknál már megvalósult és még tervezett könnyítés tükrében is.