Számos kisebb gazdaságnak a GDP negyede vagy több is a hazautalásoktól függ, köztük Nicaragua, Nepál, Honduras és Szamoa.
A globális átlag mindössze 0,82 százalék. Ez azt mutatja, hogy a hazautalásoktól való függőség koncentráltan jelentkezik a világban.
Egyes gazdaságokban a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz a nemzeti jövedelem egyik fő pillére. Tádzsikisztánban a hazautalások 2024-ben a GDP 47,9 százalékát adták, ami a legmagasabb arány a világon.
Nicaragua, Nepál, Honduras és Szamoa is kiemelkedik, nemzeti termelésük nagyjából negyede ezekre az összegekre támaszkodik. Globálisan az átlag mindössze 0,82 százalék. Magyarország GDP-jének majd két és fél százaléka függ a külföldön dolgozók hazautalásaitól, ami a világátlag háromszorosa.
Miért függenek egyes gazdaságok jobban a hazautalásoktól?
A hazautalásoktól való függőség a kisebb vagy alacsonyabb jövedelmű gazdaságokban a legnagyobb, ahol a munkaerő jelentős része külföldre vándorol. A hazautalt pénz a háztartási kiadásokat, az oktatást, a lakhatást és az alapvető fogyasztást támogatja.
Ez a függőség kétélű fegyver. Míg a hazautalások gyakran stabilabbak, mint a külföldi befektetések a recesszió idején, az ezektől függő országok jobban ki vannak téve a fogadó ország munkaerőpiacának, a migrációs politikának és az átutalási költségeknek a változásainak.
Nagy gazdaságok, kisebb részesedések
Érdekes módon vannak olyan országok, mint például India, Mexikó és a Fülöp-szigetek, ahol nagy összegűek a hazautalások, GDP arányában mérve azonban mégsem olyan jelentősek.
