Az amerikai képviselőház által benyújtott javaslatban azt szorgalmazzák, hogy a földművelésügyi minisztérium dolgozza ki a laborokból kikerülő állati szövetek forgalomba hozatalának feltételeit - írja az Agrárszektor. Öt évvel ezelőtt már bemutatták be az első, mesterséges húsból készült burgert, de az hamar elbukott: hiába tartalmazta a megfelő mennyiségű fehérjét, a nulla zsír- és kötőszevettartalom sokat rontott élvezeti értékén. Ráadásul a száraz és ízetlen húsfalat negyedmillió euróba (79 millió forintba) került. A kutatások azonban nem álltak le. Lényegében arról van szó, hogy őssejteket vesznek rá az izomszövetté alakulásra.
A "totipotens", azaz szinte mindenné alakulni képes őssejt egyetlen példányából elméletileg 50 nap alatt 10 tonna húst lehetne gyártani. A lehetőség, hogy szinte a semmiből teremtsenek értékes fehérjeforrást, természetesen tőkeerős befektetőket vonzott a laboratóriumokba. Köztük az orosz felmenőkkel rendelkező Szergej Brinnel, a Google egyik alapítójával, aki most a holland MosaMeat vállalkozásba szállt be. A cég már jövőre megépítené az első mesterséges húsgyárat. A Microsoft alapítója, Bill Gates és a brit milliárdos, Richard Branson viszont inkább a kaliforniai Memphis Meats-ben látnak fantáziát, amelyik azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2021-ig piacképes laborhús-termékekkel jelenik meg.
A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e a fogyasztókat rávenni az átállásra? Egyáltalán nevezhető-e húsnak a laborszövet? Megoldás lehet például úgy pozícionálni ezt a terméket, mint amelyik ökológiai szempontból a legjobb megoldás az emberiség számára, vagy amelyik a legkíméletesebb az állatokkal szemben. A természet- és állatvédők jelenleg is a legtudatosabb és legfizetőképesebb fogyasztók közé tartoznak, így elméletileg sikerrel járhatnak a kísérletezők. De még ekkor is fontos, hogy a műhús állaga, színe, zsírtartalma - és ára is - hasonlítson az igaziéra. Különben úgy járnak vele, mint a 2013-ban bemutatott laborburgerrel.
