A portfolio.hu szerkesztőségi cikkében négy olyan alapvető okot jelöl meg, amelyek felelősek a forint mélyrepüléséért.

Magyarország nem kapja meg az EU-forrásokat, az unióban egyedüliként van vitája Brüsszellel a helyreállítási alapról.

A nagyon magas költségvetési hiány mellett ikerdefcit alakult ki (a költségvetés és a fizetési mérleg együttes hiánya), amit nem sikerült kezelnie a kormánynak.

A problémára a magyar fiskális politika legkevésbé sem befektetésbarát költségvetési csomagot fogadott el (különadók), amelynek a részletei (kiadási oldal) és hosszú távú makrohatásai egyébként még ma sem ismertek (nincs róla kormányzati anyag).

Magyarország rendeleti kormányzást alkalmaz, hivatalosan a háború miatt, de a befektetők nem értik, hogy erre miért van szükség, hiszen a térségben senki sem tesz így.

Magyarország egyik legfőbb befektetési guruja a szeretlekmagyarorszag.hu-nak mondta el véleményét. Jaksity György úgy látja, hogy a 2010-es évektől a kormány és a jegybank tudatosan gyengítette a forintot, most pedig ördögi körbe kerültünk, amiből csak jelentős gazdasági lassulás árán lehet kikerülni. A pénzügyi politika bár későn, de még így is egy évvel a költségvetés előtt járva kezdett visszavenni a lendületből 2021 nyarától. Ez átmenetileg csökkentette is a nyomást a forinton, de e terápiát keresztbe vágta a háború. A jegybank későn próbálta magát utolérni a korábbi laza politika megszüntetésével. Viszont közben az infláció is magasabb fokozatba kapcsolt, vagyis a reálkamatok szintjén messze nem volt ekkora változás. A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnöke szerint a meghozott kormányzati intézkedések nem sokat segítenek.

Az árplafon látszólag csökkenti az inflációt, de valójában nem sok értelme van különösen hosszútávon, viszont torzítja az ár és érték viszonyokat és megnehezíti az előrejelzéseket. Ezt tovább bonyolítják a különadók, hiszen ezek áthárítása szintén befolyásolhatja az inflációt.

A szakember úgy véli, az igazi megoldást a termelékenység tartós növekedése jelentené, amihez jó oktatásra és egészségügyre, innovációra, valamint modernizációra volna szükség.

Jaksity György gondolatával szemben viszont a helyzet az, hogy Magyarországon jelenleg nincs se önálló egészségügyi, se önálló oktatási minisztérium, ami azt jelenti, ezeket az ágazatokat nem tekinti stratégiai fontosságúnak a kormányzat.