Pár év, és drónok hozzák haza a bevásárlást

A Business Insider becslése szerint 2021-re a dróneladások elérik a 12 milliárd dollárt. 2015-ben 8 milliárd dollár értékben értékesítették a propelleres gépeket. A Consumer Electronics Association becslése szerint csak Amerikában 700 000 drónt vásároltak 2015-ben. 2014-ben 430 000 példány fogyott el belőlük. 2016-ban már egymilliót értékesítenek majd. Akkora volumenről van szó, hogy az bizony már az egész társadalomra hatással van. A legnagyobb vásárlók pedig a cégek lesznek, nem a magánszemélyek.

Jeff Bezos, az Amazon vezére először 2014-ben jelentette be, hogy a jövőben drónokkal fogják házhoz szállítani a náluk megrendelt csomagokat. Az Amazon a Prime Air Delivery számára valójában már 2013 óta fejleszti ezt a megoldást és 2015-ben kezdte meg tesztelését Amerikában. Eközben a Walmart 2015 októbere óta teszteli nemcsak a házhoz szállítást, de azt is, hogy a repülő masinák hogyan tudnak akár a járda szélén is felvenni csomagokat vagy a raktáron belül mozgatni árukészleteket.

Amint a Deutsche Bank minap megjelent elemzéséből kiderült, a drónokkal a jelenlegi szállítási díjak 20%-áért lehetne megoldani a házhoz szállítást. Az ARK Investment Management kalkulációja szerint az Amazon már ma képes lenne a 2,26 kilogrammnál nem nehezebb csomagokat mindössze 1 dollárért kiszállítani Amerikában a telephelyei bármelyikéről, 30 percnél rövidebb idő alatt. A közel 80%-os árcsökkenés azonban nem garantált: ha megrongálódnak a küldemények vagy eltűnnek, az pluszkiadás az (e-)kereskedőnek, még akkor is, ha van erre biztosítása. (Sok célba nem érés esetén növekedne a cég biztosítási díja.)

Megválaszolatlan kérdések

A drónos kézbesítés, ha anyagi szempontból nagyon vonzónak tűnik is, számos további kérdést vet fel. Elképzelhető, hogy csínytevő kamaszok abból űznének sportot, lelődözik a drónokat. Hogyan védené ezt ki az Amazon vagy a Walmart? 360 fokos panoráma-képet rögzítő kamerákkal, melyek rögzítenék a lelövés előtti pillanatokat, visszaküldve a videót a központba, ahol látnák, mely ingatlan vagy telek felett történt az incidens? S ha minden drónon kamera lenne, milyen titoktartási szabályoknak engedelmeskedne a cég, amely belenéz kertünkbe, tetőteraszunkra, ablakunkba - és így magánéletünkbe? (A jogi gondokról itt írtunk bővebben.)

Nem világos az sem, hogyan történne az áruátvétel. A megrendelőnek meg kell adnia igazolványképét és a drónba épített arcfelismerő szoftver biztosítaná, hogy a megfelelő személy kezei közé kerül az áru? Vagy elég lenne az aláírás azonosítása? A szoftver ugye erre is képes lenne elvileg. (Az elektronikus aláírás frissen elfogadott szabálya, uniós egységesítése Európában is segíthetné ezt.)

Máshol is hasznos

A mezőgazdasági felhasználás például szinte adja magát: A drónok a földterületek hatékony, rövid idő alatti felmérését teszik lehetővé. És nem csak láthatják a termelők, hogy mi történik, emellett a nedvességtartalomtól kezdve a tápanyagtartalmon át rengeteg információ gyűjthető össze akár egyetlen felszállással is, elképesztően olcsón. Egy megfelelő szoftverrel a drón a precíziós gazdálkodás fontos eszköze lehet, hiszen így képes feldolgozni a begyűjtött információkat, a szimpla képeknél sokkal mélyebb adatokat nyújtva a bejárt területről. Nem csak a mezőgazdaságban, de más, nehezen elérhető területeken is használhatók a repülő szerkezetek. A Shell például már most használja ezeket, hogy ne küldjön esetlegesen veszélyes helyekre alkalmazottakat.

A repülő szerkezetek az üzleti biztonság szempontjából is hasznosak lehetnek. Egy nagyobb gyár- vagy raktártelep bejárására sem kell feltétlenül emberi munkaerőt alkalmazni majd (egyébként is számos munkaterületen foglalnak majd teret az emberektől a robotok), elég lesz, ha a vezérlő központból irányított drónok végzik a terepszemlét. Az őrszolgálat pedig legfeljebb oda megy ki, ahol valami rendellenesnek tűnik. Ezt a módszert egyébként nemzeti parkokban már most is használják az orvvadászok lefülelésére. De a drónok megváltoztatják a térképészetet, a filmipart, a média számos területét. És természetesen maga a drón, mint termék is egy új iparágat jelent. A gyártók és értékesítők mellett szükség lesz szervizekre is, de Angliában már megjelent az első kapcsolódó oktatási szolgáltatás is: négy pilóta drón röptető tanfolyamokat tart, ahol elsajátítható a jogszerű és biztonságos repülés.

A gyorsaságot bírjuk

A Walker Sands PR-cég felmérése szerint az amerikai fogyasztók 79%-a hajlandó lenne élni a drónos kézbesítéssel, ha egy órán belül az ajtajánál landol a csomag. A megkérdezettek legnagyobb félelme azonban az, hogy a neten kártyával kifizetett árut útközben ellopnák, illetve a drónt eltérítenék vagy lelőnék a levegőből. 72%-uk aggódik emiatt, holott 2015-ben még csak 58%-nál szerepelt ez érvként a drónos kézbesítés választása ellen, számolt be a felmérésről a Business Insider. (Magyar adatok is azt mutatják, hogy a logisztika vásárlók megnyerésének egyik fontos kulcsa.)

Az USA-ban 2016 végére a drónos kézbesítések száma elérheti a 7,3 milliót. A légiközlekedést szabályozó hatóságnak, a Federal Aviation Administrationnek 2 éven belül kell megszövegeznie a drónközlekedésről szóló törvényt, az e-kereskedelem ászainak és a logisztikai cégeknek addig kell bizonyítaniuk, hogy zökkenőmentesen és biztonságosan képesek üzemeltetni ezt a módszert. A dróngyártók legfontosabb kérdései jelenleg az ütközéselhárítás, a drónok közötti közvetlen kommunikáció (mondhatni D2D) és az úgynevezett geo-fencing, vagyis a tér(kép) körzetekre való felosztása, hogy a drónok precízen navigálhatók legyenek benne.

(Az amerikai törvényhozásban 2015 őszén nyújtották be a Consumer Drone Safety Act nevű törvényjavaslat. A törvényt szorgalmazó képviselők úgy vélik, csak idő kérdése, hogy nagyobb tragédia keletkezik drónos ütközésből.)

A BBC értesülése szerint az Ehang nevű cég Nevadában önvezérlő drónt tesztel, amely egyszemélyes járműként szolgál. Vagyis elbír egy embert. A neve 184. Az ára várhatóan 200 000 dollár körül alakul majd (ami 55,2 millió forint).