A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult pénzintézet hétfőn kiadott 29 oldalas negyedéves jelentése szerint a bank működési területhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 4,2 százalék lesz. Az előző, októberi előrejelzésben az EBRD 4,1 százalékos, az azt megelőző, tavaly júliusi negyedéves prognózisban még csak 3,9 százalékos növekedést jósolt 2011-re az általa támogatott országcsoportban.
A bank szerint a vártnál erőteljesebb növekedés a vezető euróövezeti országokban, valamint az amerikai költségvetési és pénzügypolitikai ösztönző programok várhatóan jelentősen felhajtják a közép- és délkelet-európai, valamint a balti térség gazdaságainak termékei iránti külső keresletet.
2 százalékos növekedés idén
Az EBRD a tevékenységi területére szóló, hétfőn Londonban kiadott új negyedéves előrejelzésében - a térség egészéhez hasonlóan - javította a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát is. A bank az előző, októberi becslésben szereplő 1,7 százalék helyett most 2,0 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár 2011-ben. A tavalyi egész évi magyar növekedési ütem a bank új becslése szerint 1,3 százalék volt; ez is javított adat, mivel az EBRD az előző előrejelzésben még 0,8 százalékosra valószínűsítette a magyar gazdaság 2010-es növekedési ütemét.
A régióról összeállított új, hétfőn közölt helyzetértékelés Magyarországról szóló fejezetében az EBRD azt írta, hogy a magyar gazdaság tavaly is csak "szerény" ütemben nőtt, és ehhez képest az idén "marginális" gyorsulás várható. A térség egészéhez hasonlóan a fő hajtóerő az export, mivel a belső kereslet csak csekély mértékben járul hozzá a növekedéshez, ahogy az a kiskereskedelmi, hitelfolyósítási és munkanélküliségi folyamatokból is kitűnik.
A magyar kormány - jóllehet elkötelezte magát az EU túlzottdeficit-eljárása alapján kijelölt hiánycélok teljesítése mellett - mindeddig "ódzkodott bármilyen széleskörű kiadási oldali konszolidációtól" - áll a hétfői EBRD-jelentésben. A bank szerint "számos elemző" megkérdőjelezi a válságadók fenntarthatóságát, és ezeket az adókat egyes befektetők diszkriminatívnak tekintik. A hiteles középtávú stratégia hiánya, valamint a "bizalomgyengítő intézkedések", köztük azok, amelyeket a kormány "a magánnyugdíjalapok ellen" hozott, "elkezdték nyugtalanítani a befektetőket", és a magyar szuverén adósosztályzatot most már mindhárom nagy hitelminősítőnél mindössze egyetlen fokozat választja el a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategóriától - áll az EBRD elemzésében.
A pénzintézet szerint "további felfordulást okozhat a kötvénypiacon" a kormány és a jegybank közötti feszültség.
