Mit tervez, aki nem kap emelést?

A fizetésemelés elmaradása esetén a régióban a foglalkoztatottak országtól függően 32-43 százaléka keres majd másik állást, valamint 12-22 százalék válaszolta, hogy ebben az esetben másodállást vállalna. A kutatás szerint Magyarországon az alkalmazottak 42 százalék-a nézne új munka után az emelés elmaradása esetén és 14 százalék keresne másodállást. A legkevesebb alkalmazott Romániában gondolkodik másodállás keresésében (12 százalék), itt többen inkább további tárgyalásokat próbálnának kezdeményezni vezetőikkel (19 százalék).  A munkavállalók országtól függően 7-9 százaléka tartaná elfogadhatónak a különféle juttatások (étkeztetési kártyát tartalmazó csomagok, egészség-, nyugdíj-, életbiztosítás stb.) emelését. A felmérésből továbbá kiderül, hogy a vizsgált piacokon a legkevesebben Moldovában (18 százalék), a legtöbben pedig Magyarországon (30 százalék) vannak, akiknek nincs terve arra az esetre, ha elmarad az emelés.

Milyen bérfejlesztési üzletpolitika jellemző a régió országaiban? 

A felmérés szerint Magyarországon a legmagasabb azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik számára rendszeres éves fizetésemelést biztosít munkahelyük (58 százalék), és Görögországban a legmagasabb azok aránya, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol csak eseti bértárgyalás alapján lehet magasabb fizetést elérni (59 százalék). Moldovában a legmagasabb azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol a munkavállalók az elért eredményeik szerint kapnak fizetésemelést (34 százalék). Bulgáriában az éves fizetésemelést biztosító cégek aránya 34 százalék, továbbá a válaszadók 14 százalék-a számolt be arról, hogy munkahelyükön az éves fizetésemelés beosztásfüggő. Azoknak az aránya, akik évente két alkalommal kapnak fizetésemelést Romániában (2 százalék) és Bulgáriában (1 százalék) a legmagasabb, Magyarországon ez az arány 1 százalék alatt van.