Ha Magyarország valamennyi - egy átlagos háztartásnál öt-hatszor többet fogyasztó - vállalkozása valóban tenne az energiaracionalizálás érdekében, az éves szinten akár több tízmilliárd forint megtakarítást jelentene a hazai energiaköltségekből az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázatot meghirdető Virtuális Erőmű Program anyagai szerint.
Az energiafogyasztást nemcsak beruházásokkal - például szigeteléssel vagy energiatakarékos fénycsövekre váltással -, hanem a szokások megváltoztatásával is lehet csökkenteni. Az első lépés mindenképpen a fogyasztás nyomon követése. Szakemberek szerint csupán ezzel is elérhető 5-10 százaléknyi megtakarítás. A fogyasztási adatok ismerete a további változtatásokhoz is megfelelő alapot adhat. Az alacsonyabb terheltségű periódusok ötleteket adhatnak a fogyasztáscsökkentéshez, vagy segíthetnek meghatározni, hogy hol érdemes tervezni a következő energiahatékonysági beruházást.
Bár az irodák energiafelhasználása a termelőüzemekével összehasonlítva kevésbé szembetűnő, egyes számítások szerint ezek használják fel az összes nyersanyag és energia 40 százalékát. Ebbe a közvetlen felhasználáson - a világításra, hűtésre, fűtésre, gépek működtetésére fordított energián - kívül a közvetett felhasználás is beleszámít, vagyis az irodában használt dolgok - például az ott működő gépek - előállítására fordított energia, valamint az a fogyasztás is, amit az iroda a tevékenysége révén előidéz (gondoljunk bele, milyen különbség van e tekintetben például egy könyvelő- és egy utazási iroda között).
Egy tipikus irodában az energiafelhasználás 29 százalékát a világításra felhasznált energia teszi ki a KÖVET Egyesület adatai szerint. Helyesen megtervezett és kialakított rendszerekkel ennek akár 50-80 százalékát is meg lehet takarítani. (Az otthoni spórolási lehetőségekről itt olvashat.)
A legnagyobb tétel minden épületnél a hűtés és a fűtés. A falak szigetelésével és nyílászárók cseréjével jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás, mint ahogyan olyan berendezések beszerelésével is, amelyek kizárják az egyidejű hűtést és fűtést, vagy éppen az ablaknyitást hangolják össze a légkondicionáló kikapcsolásával. Fontos, hogy fűtésre lehetőleg soha ne használjuk a légkondicionálót, mivel a kintről beáramoltatott levegő felmelegítése akár 50 százalékkal növelheti a költségeket. A KÖVET adatai szerint a fűtést 2 fokkal lejjebb állítva 12 százalékos energiamegtakarítás érhető el.
Az általános megvilágítást érdemes soronként kapcsolható módon kialakítani, így az ablakhoz közelebbi lámpáknak kevesebbet kell égniük.
A munkaállomások egyedi világításával kielégíthetők az egyéni igények, felesleges fogyasztás nélkül.
Érdemes szabályozható fényerejű világítótesteket választani, ezeket a külső fényhez igazítva a komfortérzet csökkenése nélkül lesz kisebb a fogyasztás.
Energiatakarékos és kellemes fényt adó megoldás a kompakt fénycső, amelynek fényhasznosítása ötször jobb, élettartama nyolc-tízszer akkora, mint az izzólámpáé. Csökkenti viszont a gyakori kapcsolgatás, tehát olyan helyiségekbe ajánlott, ahol legalább negyedórát egyhuzamban ég.
A LED-es világítás az energiatakarékos izzókhoz képest is csupán töredékenergiát használ, és élettartama is sokszorosa azokénak. Hátránya, hogy mivel fényereje kicsi, több égő felszerelésére van szükség, ami növeli a költségeket.
A hőérzetet számos tényező befolyásolja, melegebb színekkel és némi textillel több fokkal is melegebbnek érződhet a helyiség, de segíthet a páratartalom növelése és néhány növény elhelyezése is, mivel a szárazabb levegőt hűvösebbnek érzi az ember.
A fűtés/hűtés éjszakai és hétvégi üresjárata időkapcsolóval egyszerűen megszüntethető.
A takarítást a munkaidő elejére vagy végére időzítve nem kell néhány ember miatt az egész területet fűteni és világítani.
Az irodai energiafogyasztásnak nem elhanyagolható részét jelentik a folyamatosan üzemelő szerverek és számítógépek. Érdemes használni a mára minden gépben elérhető energiatakarékos üzemmód-beállításokat, amikkel befektetés nélkül azonnal a töredékére - akár 70 százalék fölötti mértékben - csökkenhet az eredeti fogyasztás. A számítógépek használatával kapcsolatos energiamegtakarításban fontos a munkatársak együttműködése: sokan kényelmi szempontokra hivatkozva nem kapcsolják ki a gépüket, vagy kerülik az energiatakarékos beállításokat.
A távoli elérésen alapuló, úgynevezett vékonykliens-megoldásokról sok szó esik mostanában, de általában a költségtakarékosság egyéb szempontjai miatt szokták dicsérni őket. Ezek alkalmazásával a tényleges számítási kapacitás nem a munkagépeknél jelentkezik, hanem a szerveroldalra terhelődik, ahol a kihasználása sokkal kedvezőbb lehet. Szakemberek szerint így a gépek fogyasztása akár az egytizede is lehet a hagyományos felállásénak. A vékonykliens-megoldás nem csak elsődlegesen jelent energiamegtakarítást. Áttételesen szerepet játszik például a hűtési igények csökkentésében is, hiszen a gépek a működésük során akár több fokkal is felmelegíthetik a környező levegőt. A szintén sokat emlegetett virtualizációs technológiák révén a sokat fogyasztó szerverek költségei csökkenthetők radikálisan. A mai nagy teljesítményű szerverek akár öt-hat régebbinek a feladatát is képesek teljesítményveszteség nélkül ellátni. A megtakarított energia ára akár fedezheti az új szerverek beszerzési költségét. A kapacitások kiszervezésével pedig tovább csökken az áramfogyasztás, igaz, ez esetben a szerverekért bérleti díjat kell fizetni. (Az igazán fenntartható megoldások megtalálásának és széleskörű elfogadtatásának feltétele a tények pontos ismerete. David J. C. MacKay brit fizikus az általa bevezetett mértékegységre alapozva mutatja be azt a gondolkozásmódot, amelyre alapozva áthidalható lehet a fogyasztás és a fenntartható energiatermelés közötti szakadék.)
