Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka (1,2-2 milliárd tonna) soha nem jut el az emberek gyomrába. Ez az élelmiszertermelés, - feldolgozás és - szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlását is jelenti - olvasható a brit mérnököket tömörítő intézmény, az Institution of Mechanical Engineers által készített jelentésben.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy például 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el. 2050-re az élelmiszertermeléshez szükséges víz iránti kereslet elérheti a 10-13 billió köbmétert. A jelentés szerint az Egyesült Államokban és Európában vásárolt élelmiszerek fele hulladékként a "kukában végzi".
Megdöbbentő a világszerte kárba vesző és elpocsékolt élelmiszer mennyisége. Ezt az élelmiszert fel lehetne használni az éhezők, illetve a világ növekvő népességének táplálására - idézte Tim Foxot, az intézet energia- és környezetvédelmi részlegének vezetőjét a BBC hírszolgálata.
Fox szerint számos tényező felelős ezért a helyzetért, úgymint a rossz mezőgazdasági és gépesítési gyakorlatok, a nem megfelelő szállítási és tárolási infrastruktúra, a szupermarketek, amelyek csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és amelyek akcióikkal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy túlvásárolják magukat.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. "Mivel a vízre, a földre és az energiaforrásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberek ellátását illetően, a mérnökök kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási ás tárolási technikák kialakításával elejét vegyék az élelmiszerveszteségnek és a pocsékolásnak" - hangsúlyozta Fox, hozzátéve, hogy szükség van egyfelől az emberek
Hazai kezdeményezések
Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen. Emellett kezelik a bizonyos helyeken hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszerek-felajánlásokat: ezeket tárolják, majd eljuttatják a rászorulóknak. Fontos szerepük van a lakosság szemének felnyitásában is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a témában szemléletformáló programot indított el „Esélyt az ételnek" címmel, ugyanis teljes az egyetértés abban, hogy változás csak a fogyasztók felelősebbé válásával érhető el. Az élelmiszerekkel való takarékoskodás azért lenne fontos, mert a megtakarítások révén – ami az előállításba fektetett munkát, energiát és alapanyagot is jelenti – csökkenteni lehetne a rászorulók számát. A tudatosabb vásárlás, a tárolással kapcsolatos információk vagy éppen a maradékok felhasználására ötleteket adó receptek olyan apróságok, amelyek hatalmas változást jelenthetnek az élelmiszer-hulladék csökkentésében.