A válasz egyszerű és bizonyos értelemben magától értetődő: az Egyesült Államokról van szó. (Újabban pedig Európáról is – de erről később.) A Columbia Universityn végzett Ron Gonent elborzasztotta, honfitársai mennyire nem hajlandók tenni a környezetvédelemért és egy tisztább nagyvárosi életért. Ezért 2004-ben létrehozta a RecycleBankot, az Entrepreneur Greenhouse Fund támogatásával. A bank hulladékgyűjtő kukákat ad a polgároknak, és jutalompontokat számol el a leadott szemét után. Ezek a kreditpontok havonta maximum 25 dollárt tehetnek ki, és a programban részt vevő 1500 kereskedelmi egységben, illetve egy sor márkanév termékeinél használhatók fel.
A bank egy párhuzamos kezdeményezése olyan termékek beszerzésére ad jutalompontot, melyek újrahasznosított alapanyagokból készültek, és az eBay-en vásárolták őket. De létezik még e banknál Visa kártya (minden egyes elköltött dollárra egy jutalompont jár), elektronikus hulladékbegyűjtő program és középiskolai szemétgyűjtési akció is.
Szemét = információ
Mégis hogyan tesz szert bevételre a bank, hogy mindezeket a jutalompontokat kiadhassa? Az egyik forrás a honlapján eladott hirdetési felületek. A másik a fogyasztók vásárlási szokásait rögzítő adathalmaz. Ezt a bank jó pénzért eladja cégeknek, melyek természetesen marketingcéllal szerzik meg a potenciális vásárlóközönségükről szóló adatokat. A RecycleBank ugyanis pontos vásárlói profilt tud felállítani a hulladékgyűjtő fogyasztókról: a leadott hulladékból tudja, mit szeret venni, milyen sűrűn, milyen mennyiségben. A felhasznált jutalompontokból pedig még több fény derül a vásárlási szokásokra. Ez a tudás pedig pénzt ér a piacon.
Vannak olyan közösségek, kisvárosok Amerikában, ahol a lakosság 90 százaléka kliense a RecycleBanknak. Országszerte közel 3 millióan iratkoztak be a programba, ami elenyésző hányada, alig egy 1 százaléka az USA lakosságának. A bank 70 milliós tőkét szerzett az American Express egykori első emberétől, James Robinstól, az RRE Ventures-től, a Sigma Partnertől, a Coca-Colától és a szilícium-völgybeli Kleiner Perkins Caufield & Byers alaptól. Utóbbi partnere nem kisebb személyiség, mint a Nobel békedíjas Al Gore.Londonban is jutalomvezérelt polgárok
A bank Európában is igyekszik megvetni a lábát. 2010-ben kísérleti jellegű projekt indult az angliai Windsorban és Maidenheadben, Anglia déli részén, s ma már londoni irodát is üzemeltet a bank. A Transport for London tömegközlelekedési vállalattal szövetkezve a bank létrehozta a biciklimegosztási programot, hogy minél több autóst szoktasson rá a kerékpározásra. A tekerő polgárok egy mobilalkalmazás révén rögzíthetik a megtett távot, amelyre újfent (vásárlásra felhasználható) jutalompontokat kapnak.
Gonen módszere a zöld „viselkedésre” való rászoktatásra egybevág Daniel Goleman teóriájával, aki szerint nemcsak környezeti szennyezésünk szörnyűségére kell felhívni a figyelmet, hanem az ökotudatos magatartásunkból származó előnyökre is. „Az agy pozitív jutalmakkal dolgozó részéhez kell fordulni” – állítja az érzelmi intelligencia koncepcióját világhírűvé tevő pszichológus. Ezzel egybehangzóan Gonen is úgy véli, két módja van a zöldebbé nevelésnek, az egyik a regulázó törvényi szabályozás (vagyis a tiltás), a másik a jutalmazás. Ő és bankja ez utóbbi erejére épít.
