A globális felmelegedés 80 százalékáért az emberi tevékenységek okozta szén-dioxid-kibocsátás tehető felelőssé, ami becslések szerint körülbelül 41 milliárd tonnát tett ki 2017-ben. A szállítmányozás komoly mértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez: a közúti szállítás teszi ki az európai szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékát. Ezért egyre fontosabb, hogy a céges autóflottákban előtérbe kerüljön a fenntarthatóság, hiszen egy vállalati járműhasználó jelentősen több károsanyagot termel, mint azok, akik csak magáncélokra használják autóikat.
Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a környezetbarát megoldások hosszú távon alacsonyabb költségekkel is járnak, tehát Földünk megóvása mellett a szervezetek pénztárcáit is jobban kímélik.
Dízeltől a villamos energiáig
A benzines járművekkel szemben a legtöbb helyen általában a dízelüzemű autókra tekintenek úgy, mint „a tisztább alternatívára”. A legutóbbi felismerések alapján ezek szén-dioxid kibocsátása valóban alacsonyabb – kilométerenként átlagosan 120 g –, ugyanakkor az egyéb mérgező anyagok, különösen a nitrogén-oxid-tartalom miatt mégsem számítanak környezetbarát megoldásnak. Érdemes tehát egyéb lehetőségeket is feltérképezni, amelyek még kedvezőbb alternatívát kínálnak mind környezeti, mind költségszempontból.
Választhatunk azonban egyéb alternatív üzemanyaggal hajtott járművet is. A sűrített földgázzal (Compressed Natural Gas, CNG) működő autók 20 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint a benzines járművek, és 15 százalékkal kevesebbet, mint a dízelüzeműek. Egy ilyen autóban a motor élettartama hosszabb, mint más fosszilis üzemanyaggal hajtott társaiban, ráadásul 75 százalékkal csendesebb, és nem bocsát ki kellemetlen szagokat. Még a CNG-nél is jobb eredményekre képes a biogáz, amelynek összetétele megegyezik a CNG-ével, de biomassza fermentálásával állítják elő.
Elektromos autó városi közlekedésre
Zéró károsanyag-kibocsátást elektromos autókkal érhetünk el. A plug-in hibridekkel szemben a tisztán elektromos autók egyáltalán nem rendelkeznek belsőégésű motorral: a villanymotor és egy külső áramforrásról tölthető, nagy kapacitású akkumulátor felel a jármű haladásáért. Utóbbi kapacitása határozza meg a hatótávolságot is, tehát minél nagyobb az akkumulátor, annál több kilométert tud megtenni az autó egy feltöltéssel. Az elektromos autók használatának azonban egyelőre éppen a viszonylag alacsony hatótáv és a megfelelő töltőinfrastruktúra hiánya szab gátat, ezért a vállalatok bár nyitottak rá, jelenleg még óvatosak az ilyen típusú járművekre való áttéréssel.
A tisztán elektromos autók a városi és elővárosi közlekedéshez a legideálisabbak, mivel egyáltalán nem szennyezik a környezetet, és az egységnyi távolságra jutó költség is ennél a verziónál a legalacsonyabb. Figyelembe kell venni azonban a hatótávolságot és a töltési pontok elérhetőségét. A legkisebb hatótávval bíró elektromos autók 130-140 kilométert tudnak megtenni egyetlen feltöltéssel, ám a legnagyobb akkumulátorral rendelkező járművek esetében ez a távolság akár 400-500 kilométer is lehet.
A Magyar Elektromobilitás Szövetség adatai szerint egy céges autó ma Magyarországon átlagosan napi 30-50 kilométert tesz meg, ezért az elektromos járművek számos munkatárs számára megfelelőek lehetnek. Azon dolgozóknál, akik rendszeresen hosszabb távot autóznak, inkább a plug-in hibridek vagy az alternatív üzemanyaggal működő járművek a megfelelők. Előbbiek képesek hosszabb ideig tisztán elektromos üzemmódban közlekedni a városban, benzinmotorral pedig több száz kilométert is megtesznek.
