Európa továbbra is növekedési gondokkal küzd. A belső kereslet várt élénkülése eddig elmaradt, így a vállalatoknak más megoldás után kell nézniük, hogy versenyképességüket fenntartsák. Egyre inkább - a feladatellátás optimalizálásával párhuzamosan - a költséghatékonyság kerül előtérbe, és ennek eszközeként a különböző outsourcing-, near-shore- és off-shore-lehetőségek.

A gazdasági érdekek mellett azonban a politika is megjelenik, mert ezek a megoldások létszámleépítést, illetve más országokban való munkahelyteremtést jelent. A jelentős munkanélküliség problémájával küzdő Európának - és különösen Németországnak - egyáltalán nem mindegy, hogy hány álláshely kerül határon kívülre. Csakhogy a munkahely a globális világban oda költözik, ahol a legolcsóbban tud hatékonyan dolgozni. Az újonnan csatlakozott országoknak pedig ez komoly növekedési potenciált jelenthet. Kelet-Közép-Európa üzleti kilátásai tehát igen rózsásak, állapítja meg CEO Briefing 2005 című felmérésében a brit The Economist Intelligence Unit.

2004 második felében a német és az olasz exportteljesítmény jó volt, ám a hazai kereslet továbbra is gyenge maradt. Ezzel szemben Franciaországban és a kisebb európai államokban mind a kereskedelmi, mind a szolgáltatási szektor nőtt, csakhogy most már ezek a dinamikusabbnak mondható gazdaságok is lassulnak. Összességében tehát a 2004-es 1,9 százalékos szerény európai növekedés helyett 2005-re már csak 1,7 százalékot prognosztizálnak a szakértők. A pénzügyi információkat terítő Reuters számára például a lanyha európai növekedés komoly probléma, miután a cég bevételeinek több mint 55 százaléka ebben a régióban keletkezik. Az elmúlt három évben tapasztalt tendencia nem nagyon változik, mondja Danny Grigson, a Reuters egyik vezetője, így tehát kénytelenek máshogyan elősegíteni a növekedést.

Az első lépésben a legtöbb vállalat csoporton belül igyekszik konszolidálni bizonyos tevékenységeket.

- A sok telephelyes nyugat-európai nagyvállalatok egy-egy központi városban, Londonban vagy Párizsban állítottak fel szolgáltatóközpontokat - hangsúlyozza dr. Szakál László, az EDS Magyarország ügyvezető igazgatója. Ez azonban csak a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználását szolgálja.

A folyamatok javítása érdekében viszont már harmadik, szakértő cég bevonására van szükség. Európa számos vállalata pedig, a további költségcsökkentés érdekében, a tevékenység optimális helyszínét is igyekszik megtalálni, és az olcsóbb munkaerő előnyeit kihasználó off-shore mellett dönt. Az angol központú utazásiiroda-óriás, a Thomas Cook menedzsmentjének döntése is ezt támasztja alá: a cég a HR-, IT- és pénzügyi funkciókat már korábban kihelyezte (elsősorban az Accenture látja el a feladatokat), tehát az erőforrás kihasználása és a folyamatok javítása megtörtént, Angliából most mégis Indiába telepíti a szolgáltatásokat.

- Az off-shore-megoldás további huszonöt-harmincöt százalékkal csökkentheti a költségszintünket - állítja Ian Ailles, aki a cég speciális ügyletek főosztályának vezetőjeként az outsourcing-kezdeményezések atyja.

Ma még Ázsia két növekvő óriása áll az off-shore-verseny élén. Egyesek szerint kizárólag India rejti magában a folyamatos növekedés lehetőségét, ám "fényét" mára erősen beárnyékolja Kína. A CEO Briefing 2005 számára megkérdezett felsővezetők 35 százaléka ezt az országot tartja a növekedés legfőbb színterének, különösen, mióta 2001-ben az ország csatlakozott a WTO-hoz, és így 6 százalékra mérséklődtek a vámok, s eltöröltek számos adminisztratív korlátozást is.

- Ez a mozgás nem is fog változni. A munka ugyanis ott lel otthonra, ahol a legjobban és a lehető legolcsóbban végzik el - hangsúlyozza Garry Betty, egy amerikai internetszolgáltató cég, az Earthlink elnök-vezérigazgatója. Ezt igazolja egy 2003-as AT Karney-tanulmány is. Eszerint 2008-ig csak a pénzügyi szektorban 300 ezer munkahely kerül el a fejlett országokból, ennek közel a fele Indiába.

Európai ellenzők

A munkanélküliség problémájával küzdő Európa egyre több országában mégis akadnak a trendnek ellenzői. A működési hatékonyságon túl a feladatellátás színterének kiválasztása egyre inkább politikai és szociális kérdéssé is válik.

- Bár a cég stratégiai döntése, hogy hogyan és honnan látja el a tevékenységet, mégis érezhető az ellenzők táborának hatása. Egyes pénzintézetek például Angliában, bár outsourcingolják a call centerüket, de az országhatáron belül tartják. Hirdetéseikben is éppen ezt hangsúlyozzák ügyfeleiknek; azaz marketingeszközként kovácsolnak ebből előnyt. A Dell pedig kifejezetten ügyfelei nyomására vitte haza az Indiába telepített call center központját - mondja Mark Bownas, a KPMG Tanácsadó Kft. partnere.

A kormányzati szektor tevékenységei éppen ezért biztos, hogy az adott országban maradnak, az üzleti világ azonban üzleti alapon dönt.

Németországban, ahol a munkavállalókat védő komoly szociális háló nagyon megnöveli a vállalatok munkaerőköltségét, az utóbbi időszakban több érdekes intézkedés is született: a dolgozók inkább önként lemondtak egyes jogaikról, csak hogy megmaradjon állásuk.

Miután a munkapiaci szereplőket törvényi szinten "árazzák", a fizetések nem csökkentek, ellenben sokan az eddigi összegért kénytelenek meghosszabbított munkaidőben, akár hétvégén is dolgozni. Amúgy - bár nem hivatalosan - Németország és Franciaország döntéshozói is igyekeznek nehezíteni a munkahelyek külföldre vitelét. Angliában pedig - ahonnan eddig igen sok feladat került Indiába - mostanában inkább azt ösztönzik, hogy az országon belüli elmaradottabb és így olcsóbb munkaerővel rendelkező régiókba telepítsék a szolgáltatóközpontokat.

Az biztos, hogy az outsourcing- és off-shore-üzletek révén - vagyis amikor egy feladat ellátása külföldre kerül akár az anyavállalat keretein belül, akár harmadik félhez rendelve - folyamatosan átrendeződik a globális üzleti tájkép.

A The Economist Intelligence Unit az ez évi vállalati prioritásokat vizsgálva megállapítja, hogy Ázsia országai még mindig vezetik a legkedveltebb helyek rangsorát, ám új szereplőként az élen van Csehország, Lengyelország és Magyarország is. A kutatási program keretében 2004 decemberében a világ hetvenöt országából ötszáz üzleti felsővezetőt kérdeztek meg, és 34 százalékuk szerint az ebbe a régióba irányuló befektetések jelentik ma az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget. Bár a cég felmérésében vizsgált kilenc különböző tényező alapján kialakult rangsorban Csehország és Lengyelország megelőzi hazánkat, a régióból Magyarországon realizálódott a lakosság számához mérten legtöbb - egymillió lakosra nézve kettőt meghaladó - off-shore-projekt.

Talán politikailag és pszichológiailag is kedvezőbb, ha az eddig oly népszerű ázsiai országok helyett az unión belül lehet költséghatékonyan ellátni a feladatot. Márpedig az újonnan csatlakozott országokban erre megvan a lehetőség. Hagyományosan az amerikai és angol vállalatok call center szolgáltatásai települtek Indiába. Ez a terület követeli ugyanis a legtöbb munkaerőt és kiváló nyelvtudást. Az európai cégeknek viszont már nem elegendő az ázsiai országokban könnyedén elérhető angolnyelv-tudás. Nekik már a francia, német, spanyol nyelvet beszélő alkalmazottra is legalább olyan szükségük van. Romániában például négymillióan beszélnek franciául, kétmillió ember pedig németül. Az is fontos szempont a menedzsment számára, hogy így mindössze néhány órás repülőútnyira és azonos kultúrával rendelkező országba kerül a feladat. A szoros történelmi és gazdasági kapocs különösen a kisebb európai cégek számára jelenthet vonzerőt.

- A munkaerőköltség alacsonyabb szintje, jóllehet szektorfüggő, általánosságban még tizenöt évig biztos, hogy versenyelőnyt jelent a régiónak. Az európai ügyfelek azonban az ár mellett más tényezőket is legalább olyan fontosnak tartanak. Amikor az EDS európai leányvállalatai pénzügyi szolgáltatásainak kerestek helyszínt, Magyarország Indiát győzte le a versenyben, Németországból pedig több nyugat-európai ügyfél call center-szolgáltatása került Budapestre - hangsúlyozza Szakál László.

Vonzó kultúra

Mark Bownas szerint nincs értelme az ázsiai és a közép európai országok versenyéről beszélni. Az alapvető tranzakciós feladatok továbbra se ebbe a régióba kerülnek, az újonnan csatlakozott EU-országok viszont vonzó területei lehetnek az árnyaltabb képességeket igénylő feladatok ellátásának.

Az európai vállalatok szolgáltatási központjai pedig egészen biztos, hogy az európai gondolkodásmódú országokba települnek szívesebben. Amúgy a szakértő szerint az elvándorolt munkahelyek száma az összes munkahelyhez képest még mindig alacsony. Ráadásul többnyire a legkevesebb hozzáadott értéket jelentő álláshely kerül Európán kívülre, ezek helyett viszont újabb, magasabb szintű foglalkoztatás jön létre.

- Eddig Dublin volt a megosztott szolgáltatást végző központok fővárosa. Sok európai fiatal szívesen töltött ott pár évet az egyetem elvégzése után call centerekben dolgozva, és így egyfajta kozmopolita szellemiség lengte be Írország fővárosát. Ezt a szerepet a jövőben akár Budapest vehetné át - teszi hozzá a KPMG partnere.

Folyamatosan átrendeződik a globális üzleti tájkép. A régióból Magyarországon realizálódott a lakosság számához mérten legtöbb off-shore-projekt

Az ez évi vállalati prioritások alapján még mindig az ázsiai országok vezetik a legkedveltebb helyek rangsorát, ám új szereplőként az élen van Csehország, Lengyelország és Magyarország is.

Az európai cégek menedzsmentje számára fontos szempont, hogy mindössze néhány órás repülőútnyira és azonos kultúrával rendelkező országba kerül a feladat. A szoros történelmi és gazdasági kapocs különösen a kisebb európai cégek számára jelenthet vonzerőt.

A globalizáció új vetülete

Az innováció generálta verseny egyre élesebb, a gondolatok új forrásokból erednek, és mind földrajzi, mind tudományos vonatkozásban újabb és újabb területeket nyitnak meg. Az elkövetkező tíz évben Kína és India nem csak az off-shore üzletágban lesz vezető pozícióban, hanem a tudományos világban és az innováció területén is. Ezzel a globalizáció új vetülete születik meg: nemcsak a nyersanyagok, termék és pénz, hanem a tudás sem ismer határokat. Az európai országoknak pedig a versenyképességük fenntartása érdekében mindezt figyelembe kell venniük K+F politikájuk kialakításában - hangsúlyozta Charles Leadbeater angol tanácsadó a British Council és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szervezésében rendezett fórumon. Az, ahogyan eddig gondolkodtunk az innovációról, elavult, ma már nem egy helyről érkezik a tudás; a világ különböző pontjain működő egyetemek, kutatóközpontok kapcsolódnak össze. Szingapúr "titka" például, hogy az európai tudósok számára kedvező környezetet tudott teremteni: a hét hatalmas K+F központban dolgozó kutató hetven százaléka Európából érkezett. Ezzel szemben a német fejlesztéseknek mindössze két százaléka történik Németországban. Európában a kis országok tudnak sikereket felmutatni. Finnország vagy Írország egyaránt sokat költ az oktatásra, K+F politikája elkötelezett, hosszú távú, és a nemzeti érdekeket szolgálja.

Óriások Magyarországon

A világ első 100 vállalata közül a General Motors, az Accor, az Oracle, a General Electric, az Electrolux, a Henkel, az Akzo-Nobel, az Alcatel, a British American Tobacco, a Philips és a Samsung összesen ötvenhárom leányvállalatot működtet Magyarországon. Multinacionális nagyvállalatok - mint a General Electric, az Avis Europe, a Diageo, az Alcoa, a Flextronics, az ExxonMobil, a General Motors, a Sykes és az EDS - szolgáltatási központokat hoztak létre az országban, míg mások - a Pepsi, a Nokia, a SAAB és a KPMG - regionális főhadiszállást rendeztek be. A GE Lightening az európai főirodáját és regionális könyvelési részlegét telepítette ide, 2004-ben pedig egy teljesen új - Európában, a Közel-Keleten, Indiában és Afrikában létrehozott - üzleti részlegének a főirodáját. Az autókölcsönzéssel foglalkozó Avis Europe Európai Üzleti Támogatások Központot alapított Budapesten a közelmúltban. Két év alatt kerül át ide a cég európai telephelyeinek összes CRM-, pénzügyi és IT-feladata. Az Avis többek között a már Budapesten működő szolgáltatási központok számával és minőségével magyarázta döntését. A világ egyik vezető outsourcingfeladatokat ellátó vállalata, az EDS 1991 óta számos telephelyről szolgáltat, és három regionális központot működtet országszerte. 2004-től Budapesten van a cég európai, közel-keleti és afrikai (EMEA-) régiós számviteli és pénzügyi központja. A Diageo az európai pénzügyi, számlázási és adminisztrációs központját telepítette ide 2001-ben. A világ vezető italgyártó vállalata azt állítja, hogy így évente hárommillió angol fontot takarít meg globálisan. Tervei szerint a központ kibővül a tervezési és beszámolási feladatkörrel, amihez megduplázza az alkalmazottai számát. Az Alcoa az európai számlázási osztályát, míg az ING Bank az európai back-office-feladatokat delegálta Budapestre. A svéd Ericsson szintén jelezte, hogy bővíti magyarországi K+F központját. Ezeket a cégeket elsősorban Magyarország földrajzi elhelyezkedése, stabil politikai és üzleti környezete, adórendszere (főleg az európai országokhoz képest alacsony társasági adó), a befektetőket segítő állami támogatások, a jól kiépített IT- és telekommunikációs infrastruktúra és a képzett munkaerő versenyképes fizetése csábította ide.