Példaértékűnek nevezte a kelet-közép-európai térségben a magyar-román együttműködést Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök a két ország őszi kormánytalálkozóján, amellyel nem csak diplomáciai példát szerettek volna mutatni a környező országok vezetőinek. Igen komoly tétje is volt a megbeszéléseknek. A január elsején csatlakozott két új uniós tagállam, Románia és Bulgária elsősorban Magyarországon keresztül kapcsolódhat majd az unió többi tagállamához.
Határok nélkül
A határok halványulásával és az uniós jogrend keleti terjeszkedésével rendkívüli lehetőséghez jut mind Magyarország, mind a magyar vállalatok, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat, és bővítsék lehetőségeiket.
Az unió keleti bővítésének leglátványosabb - egyben egyik legfontosabb - eleme a délkeleti határellenőrzés gyorsulása. Január elsejétől mindkét oldalon a beléptető fél végzi az ellenőrzést, ezzel a becslések szerint 70-80 százalékkal csökken majd a várakozási idő. Megszűnnek a vám előtti hosszú sorok is, mivel a vámvizsgálatot az EU bármely országában meg lehet tenni. Opcióként három határátkelőn azért megmarad az ellenőrzés, így Ártándon, Nagylakon és Gyulán továbbra is elintézheti a papírmunkát az, aki nem szeretne más vámudvarokon órákig ácsorogni a kamionjával - tudtuk meg a Vám- és Pénzügyőrség határrendészeti főosztályán. Mindez azt jelenti, hogy január elsejétől a két országgal teljes lesz a szabadkereskedelem. Bár több ágazat területén teljesült már e régi vágy, néhány kritikus ponton, így például az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén csak ez évtől valósulhatott meg.
Ettől azonban a határon a munka nem lett lazább. A Románia felől érkezőket táblák figyelmeztetik arra, hogy továbbra is csak maximum 200 szál cigarettát lehet az országba vámmentesen behozni. Románia ugyanis 2010-ig haladékot kapott az adóemelésre, így ott az uniós átlagnál olcsóbb a dohányáru. (Az unió többi részén 800 szál az elfogadott mennyiség.) A vámosok munkája épp ezért nem változott, csak vámellenőrzés helyett jövedéki ellenőrzésnek hívják azt, amit csinálnak.
Fejlődő kapcsolatok
Románia és Bulgária január elsejei csatlakozása azonban nemcsak szabályozóbeli, de gondolkodásbeli változást is hozhat.
Románia tavaly Magyarország tizedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a teljes forgalom mintegy 3 milliárd dollárra rúgott. Spányik Péter, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója reméli, hogy ez az utóbbi években tapasztalt lendületes, 30 százalék körüli növekedés nem torpan meg, sőt akár fel is gyorsul. A jelenleg Romániában tevékenykedő, egymilliárd euró vagyonú mintegy 6000 magyar érdekeltség túlnyomó többsége ugyanis a közép- és nagyvállalati körből került ki. Az uniós csatlakozással azonban a kisebb vállalatok félelme is elmúlhat az ismeretlen Kelettől, így várható, hogy ők is elindulnak az új tagországokba, elsősorban Romániába.
Az ITD Hungary Romániában - Bukaresten kívül - hat kirendeltséget üzemeltet, egyetlen más országban sincs ennyi irodája a cégnek. Ezek elsősorban partnereket közvetítenek, tanácsot adnak, vagy éppen vállalatalapítási nehézségek leküzdésében segítenek. Ezenfelül évente mintegy húsz rendezvényen, üzletember-találkozón segítik a gazdasági együttműködés szorosabbá tételét. Spányik Péter szerint a magyar vállalatokat felbátoríthatja az, hogy a határ menti területeken mindenhol beszélik a magyar nyelvet, s a tervezett Interreg-beruházások is jelentős mennyiségű céget és munkaerőt vonzhatnak a határ menti területekre.
Az Interreg program keretében a két ország egymással határos megyéi mintegy 260 millió euró összegű pénzügyi támogatáshoz juthatnak a most kezdődött hét évben. A jogosult terület összességében meghaladja az 56 ezer négyzetkilométert, az itt élő lakosság pedig a 4 millió főt. A magyar kormány az unió strukturális alapjaiból a határ menti együttműködésre kapott teljes magyar forrás 30 százalékát fordítja az elkövetkező hét évben ennek a határszakasznak a fejlesztésére.
A magyar-román Interreg program irányító hatósága, a közös szakmai titkárság és az igazoló hatóság továbbra is Magyarországon működik, míg Romániában a nemzeti hatóság látja el a szükséges koordinációs feladatokat.
A közös szakmai titkárságot mindkét országban regionális szinten működő infopontok fogják segíteni - Békéscsabán és Nagyváradon -, amelyek főleg információs és projektgenerálási feladatokat végeznek. A program végrehajtásában kötelező lesz a közös intézményrendszer, költségvetés, projektfejlesztés és végrehajtás, és a kifizetések csak a nyertes projekt úgynevezett vezető partnerének történnek majd.
