2001. szeptember 11-e után nehéz jóslatokba bocsátkozni, persze azért minden téren történnek erre kísérletek. Nehéz megjósolni a konkrét politikai-katonai választ, s talán még nehezebb felelni arra a kérdésre, hogyan reagál minderre a gazdaság. A kormányok, a jegybankok összehangolt akciói, az eddigi lépések, egyeztetések, megállapodások – a fejlett gazdaságok amúgy már korábban is észlelhető gyengélkedése ellenére – némi optimizmusra is okot adhatnak.
*
Az amerikai emberek számára a legfontosabb az, hogy ne romoljon tovább az ország gazdaságának helyzete. A szakértők elsősorban a kedvezőtlen munkaerő-piaci kilátásokra, az állások elvesztése miatti félelmekre, a fogyasztás ennek nyomán várható visszaesésére hívják fel a figyelmet. A szövetségi jegybank, a Federal Reserve (Fed) elnöke, Alan Greenspan ebből annyit ismert el, hogy a szeptember 11-i merényleteknek rövid távon jelentős hatásai lesznek az amerikai gazdaságra, de azt állította, hogy a kedvező hosszú távú kilátások nem sérültek.
A tragédia óta a fogyasztói aktivitás valóban jelentősen lanyhult az Egyesült Államokban, az autószalonok és az áruházláncok forgalma visszaesett, a légi közlekedési és biztosítási szektort pedig tetemes veszteségek érték a merényletek következtében.
Rövid időre jelentős fennakadások voltak a fizetési átutalási forgalomban is, amelynek napi méreteit ezermilliárd dollárokban mérik. A likviditási nyomás végső soron a bankoknál koncentrálódott, a Federal Reserve hitelezéssel, illetve nyíltpiaci műveletek révén végrehajtott rendkívüli méretű dollárinfúzióval sietett a pénzintézetek segítségére. Mind kritikusabb helyzetbe kerül az idegenforgalom és a vendéglátás is, mert a turisták messze elkerülik az Egyesült Államokat vagy elhalasztották utazásukat.
*
Az első becslések legalább 30 milliárd dollárra tartották az azonnal mérhető károkat. A romeltakarításra, a helyreállításra 40 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai kormány. A szövetségi jegybank – a New York-i tőzsde szeptember 17-i újbóli megnyitásához időzítve – fél százalékponttal 3,00 százalékra csökkentette irányadó egynapos kamatát. A Fednek ez volt a nyolcadik kamatvágása az idén: január 3-a óta hét menetben összesen már 300 bázisponttal 3,50 százalékra csökkentette irányadó napi kamatát, válaszul az amerikai gazdaság lassulására. Nem sokkal a Fed bejelentése után, az Európai Központi Bank (EKB) is 50 bázispontos kamatvágásról döntött, és a példát sorra követték a jegybankok. A kamatcsökkentések, amelyek nyilvánvalóan az amerikai és az európai jegybankok összehangolt lépését jelzik, elsődleges célja a piacok megnyugtatása volt.
A világ tőzsdéi idegesen reagáltak az eseményekre: a részvényárak általában jelentősen estek, főleg a légitársaságok, a biztosítók, a pénzügyi szolgáltatók és a technológiai cégek papírjainak árfolyama zuhant. Az amerikai értéktőzsde a terrortámadások után négy napig zárva maradt. Ez volt a leghosszabb szünet a NYSE több mint százéves történetében az első világháború óta. A terrormerényletek előtti naptól kezdve azután tíz nap alatt a teljes amerikai részvényérték 1040 milliárd dollárral, 10,3 százalékkal csökkent. Az átlagosnál jobban vészelték át a piaci pánikot a kelet-európai tőzsdék, de az eltelt időszakban általános volt az igen hektikus az árfolyammozgás. A megnyugvás még várat magára. A szeptember végi pénz- és tőkemozgások azokat látszanak igazolni, akik azt jósolták: az amerikai lassulás – amely már a terrortámadást megelőzően is érzékelhető volt – lehet, hogy kedvez Európának.
*
Mindenkinek elemi érdeke, hogy mielőbb eltűnjön az a bizonytalanság, amely úrrá lett a világgazdaságon. Nehezíti a helyzetet, hogy a növekedés már az év eleje óta lassul az Egyesült Államokban és Európában. A következményeket elemezve szakértők úgy vélik, hogy a globális gazdasági növekedés az idén várhatóan 2,4 százalék lesz, szemben a tavalyi 4,7 százalékkal. Ilyen ütemű lassulásra az 1974-es olajválság óta nem volt példa. A legfejlettebb országokat tömörítő OECD-térségben a GDP-gyarapodás – a tavalyi 3,7 százalékkal szemben – 2001-ben 1,2 százalék lesz, ami a leggyengébb teljesítmény 1991 óta.
Kelet-Európában a növekedést az Európai Unióban jelentkező lanyhulás vetheti vissza. Mindazonáltal az itteni országok többségétől még így is magasabb gazdasági növekedést várnak, mint Nyugat-Európától vagy Észak-Amerikától.
A fejlődő országok közül Afganisztánban alakulhat ki tragikus helyzet: a lakosság negyede éhen halhat, és másfél millióan kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják otthonukat. A menekültek áradatával óriási terhek hárulnak az érintett országokra, de főleg Pakisztánra.
*
A terrortámadás és annak következményei, a katonai konfliktus veszélye, a fejlett országok gazdaságát már korábban is megérintő recesszió erősödése, a gazdasági folyamatok előrelátásának megnövekedett bizonytalansága Magyarországot, a magyar gazdaságot is érintik, legközvetlenebbül talán a külföldi működő tőke beáramlásán keresztül. Válsághelyzetekben ugyanis gyakori reakció a tőkekivonás, repatriálás, bár ez inkább a mozgékonyabb értékpapír-befektetéseket érintheti. (A Budapesti Értéktőzsde eddig viszonylag jól állta a hatásokat.) A feltörekvő piacokon a külföldi befektetések idén 36 százalékkal csökkennek a múlt évihez képest – az Institute of International Finance prognózisa szerint –, elsősorban a fejlett gazdaságok csökkenő növekedési üteme, illetve stagnálása miatt. A Gazdasági Minisztérium azonban optimista: álláspontja szerint a kelet- és közép-európai térség hosszabb távon biztos kereteket és a kedvező környezet nyújt, s ez meggyőzi a befektetőket.
*
A közvetett hatások között a szakértők első helyen a növekedési ütem mérséklődését említik. Most a magyar kormány – amely eddig 4,5 százalék feletti növekedést jósolt, ami megegyezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisával – 4–4,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, ez nagyjából megfelel a hazai gazdaságkutatók várakozásainak is.
Ami a jövőt illeti: az UBS Warburg befektetési ház prognózisában úgy értékeli, hogy Magyarország a legérzékenyebb az EU-ban zajló gazdasági folyamatokra – exportjának közel háromnegyede ide irányul –, ezért a bank módosította korábbi 4,9 százalékos prognózisát, s eszerint 2002-ben a magyar gazdaság növekedése 3,3 százalék körüli lesz.
*
A makrogazdasági mutatók viszont jók: a külső egyensúly, elsősorban az idegenforgalomnak köszönhetően, az első félévben kedvezően alakult — bár előrejelzések szerint az év végéig romlani fog –, lassul az infláció is: a fogyasztói árindex növekedése augusztusban 8,7 százalékra mérséklődött. Azt viszont nehéz megjósolni, hogy a dezinflációs folyamatra hogyan hatnak majd a történtek. A forint gyengülése nem kedvez az infláció elleni harcnak, de szerencsére az olajárak alakulása eddig nem okozott problémát.
Kedvezőtlen jel viszont az ipari növekedés vártnál nagyobb mértékű lassulása és – főleg a feldolgozóiparban – a beruházások egyre csökkenő növekedési üteme; ez utóbbi – a csökkenő tőkebefektetések miatt is – hosszabb távú gondokra utalhat.
Az eddig jó ütemben fejlődő magyar gazdaság számára mindenképpen hátrányt jelent az is, hogy nemcsak a világgazdaság növekedési üteme lassul, hanem a világkereskedelem bővülése is elmarad a várakozásoktól – 12 helyett mindössze 6 százalék prognosztizálható –, s hogy az eurózóna makrogazdasági mutatói is kedvezőtlen tendenciákról tanúskodnak. Az ipari termelés növekedése már korábban is a lassulás jeleit mutatta, a terrortámadás óta pedig jelentős mértékben csökken a fogyasztás és az utazásra fordított kiadások összege. Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország gazdasága még a Monetáris Unió többi országához képest is rendkívül lassú növekedést produkál. Szakértők – optimista verzió szerint is – legkorábban 2002 közepére várják az élénkülést. A Goldman Sachs befektetési bankház szeptember végi jelentése szerint pedig az USA gazdaságának minden 1 százalékos lassulása a magyar GDP 0,3 százalékos növekedéselmaradását okozza, mivel az amerikai gazdaság recessziója miatt mérséklődik az EU-országok kivitele, ami az unióhoz kötődő országok gazdaságára is kihat.
*
Matolcsy György gazdasági miniszter már röviddel a terrortámadást követően megfogalmazta azt az álláspontját, hogy a tudatosan gazdaságélénkítő politika segítségével a belső fogyasztás lesz a növekedés húzóereje, párosulva az állami beruházásokkal. Szeptember végén pedig Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a kormány gazdaságösztönző csomagot készít a világgazdaság növekedése lassulásának ellensúlyozására, a magyar gazdaság növekedési ütemének 4 százalék felett tartására és a teljes foglalkoztatottság elérése.
Az elképzelések szerint egy beruházási hullám megindításával serkentenék a növekedést: a lakásépítések bővítésével – amelyet a támogatások és kedvezmények kiszélesítésével ösztönöznének –, út-, autópálya- és hídépítésekkel, és szándékaik szerint a magántőkét is bevonják az állami beruházásokba. A kormány a kétéves költségvetést nem kívánja módosítani; szakértők szerint a forrást az idei 200–300 milliárd forintos többletbevétel jelentheti, amely nem szerepel a kétéves költségvetésben.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági növekedés fölpörgetése, a belső kereslet növelése visszavetheti a dezinflációs folyamatot – különösen a jelenlegi helyzetben, amikor csökken a tőkebeáramlás, lanyhul az ipari beruházási kedv, rosszabbodnak a külpiaci lehetőségek, az export növekedése, fenntartása kétséges, az ipari termelés visszaesett –, mivel a fogyasztás bővülése importösztönző, s ez veszélyeztetheti az egyensúlyt.
Kocsi M.–Kolossa K.

A pénzmosás ellen
Magyarország – a többi EU-tagjelölt országgal együtt – csatlakozott az EU pénzmosás elleni cselekvési tervéhez, így várhatóan szigorodnak a pénzmosás visszaszorítását célzó jogszabályok, elsősorban a pénzváltó helyeket és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget illetően. A nemzetközi terrorizmussal szembeni EU-terv aláírói kezdeményezték, hogy a tagállamok terjesszék ki az unió pénzmosásról szóló irányelvének hatályát. Ez azt jelentené, pénzmosás gyanúja esetén a bejelentési kötelezettség kiterjedne az ügyvédekre, könyvvizsgálókra, közjegyzőkre, műkincskereskedőkre és ingatlanügynökségekre is.
A magyar gazdasági kabinet a pénzmozgások ellenőrzésének szigorítására törvénytervezetet dolgoz ki, amiről október végén szavazhat az országgyűlés. Magyarországon már jövő januártól csak névre szóló értékpapírokat lehet forgalomba hozni, megszüntetik az anonim számlákat, s – az elképzelések szerint – 2003 januárja után névre szólóvá alakított, kétmillió forintnál nagyobb betétek tulajdonosainak adatait a pénzintézeteknek meg kell küldeniük az országos Rendőr-főkapitányságnak. Várhatóan egymillió forintra korlátozzák a határátlépéskor kivihető, illetve behozható készpénzt.
Amerika zárolta 27 terrorista vagy a terrorizmust támogató személy számláját, s megtiltották a velük való üzletkötést is. Az amerikai elnök felkérte a világ országait, hogy ők is tegyék meg ugyanezt. A magyar kormány is megkapta ezt a felkérést. A hazai jogszabályok alapján arra van lehetőség, hogy a kormány felkérje a pénzintézeteket, kövessék az amerikai példát.
k. k.


Kényszerleszállás
A világ légitársaságainak a terrorakciók hetében tízmilliárd dollárnyi közvetlen bevételkieséssel és pótlólagos kiadással kellett számolniuk – közölte a Nemzetközi Repülésügyi Szervezet. Egyedül az amerikai légi utasszállítás forgalma a felére csökken a következő negyedévben, és csak 1-2 év alatt heveri ki a terrortámadások következményeit – jósolják a szakértők. Az amerikai légitársaságok és a Boeing repülőgépgyár együttesen több mint 100 ezer munkahely megszüntetését jelentette be, és a járataikat átlagosan 20 százalékkal kénytelenek csökkenteni. A hírek szerint a kormány 15 milliárd dollárt szán veszteségeik enyhítésére – ebből 5 milliárd készpénz és 10 milliárd hitelgarancia –, s 3 milliárd dollárral kész támogatni a légi közlekedés biztonságának javítását.
Európában a British Airways szintén lélegzetelállító számmal rukkolt elő: összesen 7000 dolgozójától válik meg; korábban „csak” 1800-ról volt szó. Európa legnagyobb légitársasága – amely jelenleg 62 ezer főt foglalkoztat – 10 százalékos járatcsökkentést is bejelentett: tíz tengerentúli és ugyanennyi rövid távú járatát törli. A Swissair a terrortámadások óta felgyülemlett veszteségét 65 millió svájci frankra teszi. A légitársaság úgy számol, hogy az észak-amerikai járatokon 10-15 százalékkal csökken az utasszám, és más járatokon is 10 százalékos visszaesés várható. A német Lufthansát is súlyosan érintik a terrortámadások következményei, mégis hevesen ellenzi, hogy a légi közlekedési vállalatok állami segítséget kapjanak. „Nem zárjuk ki a kárpótlást a tényleges károkért. De a mostani amerikai támogatásoknak, amelyek ellentétesek a versenyszabályokkal, semmiképpen sem szabad az Egyesült Államokon kívüli következményekkel járniuk” – idézte a Lufthansa pénzügyi igazgatóját, Karl-Ludwig Kleyt a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Súlyos terhet jelentenek a növekvő biztosítási díjak, amelyek a terrortámadások után röviddel hozzávetőleg egymilliárd dolláros pluszkiadást jelentettek a biztosítók háborús kockázati díjemelései miatt, ráadásul az új szerződésekben 50 millió dollárra korlátozzák a térítést a földi károkra. Ez a Malévet is érintette, az országgyűlés soron kívül megszavazta a költségvetési törvény módosítását, hogy lehetővé váljék a nemzetközi légtérben repüléshez szükséges 950 millió dolláros állami garanciavállalás. A szavazás után három nappal bejelentették, hogy a nemzetközi viszontbiztosítók 50 millió dollárról 150 millióra emelték a fedezetüket, így csak e fölött kell a magyar kormánynak fedezetet biztosítania. A viszontbiztosítók fedezetvállalása várhatóan tovább emelkedik.
A szektor érdekessége, hogy az izraeli légiforgalmi vállalat forgalmának növekedéséről adott számot. A lényegesen szigorúbb biztonsági előírásoknak köszönhetően mind többen választják az El Al járatait, ha az Egyesült Államokba akarnak repülni. A társaság szerint ez a trend a későbbiekben más útvonalakon is érezteti hatását, mivel világszerte drámaian megnőtt az igény a lehető legnagyobb biztonságot kínáló légitársaságok iránt.
k. m.