Az outsourcingot, a tevékenységkihelyezést ma már stratégiai versenyelőnyként is definiálják. Scott McNealy, a Sun Microsystems feje szerint öt év múlva az új gazdaságnak abba a fázisába érünk, amikor a nagyvállalatok semmilyen infrastruktúrát (hardvert, szoftvert) nem vásárolnak többé. Az International Data Corporation 2003-ra 150 millió dollár értékű piacot sejt az ASP-ben (Application Service Providing – alkalmazásszolgáltatás). A kihelyezők aránya itthon mégis alig éri el a 10 százalékot.

Baj van az IT-vel?

Az egyik középmezőnybe tartozó bank igazgatója panaszkodik: „Sok a baj ezzel az IT-dologgal.” Mert az IT-szakemberek szinte „testidegen” tényezőként kavarnak bele a folyamatokba, mindig megmagyarázzák a fennakadásokat, és megoldásként újabb fejlesztési ráfordításokat tanácsolnak. „Megy a hülyítés, az ügyfelek meg csak a problémákat észlelik” – mondja a bankvezér. Panaszával nincs egyedül. Számtalan cégvezető osztja érzését, akik – miközben az új gazdaság elektronikus környezetéhez igazítják üzletmenetüket – nap mint nap szembesülnek a felmerülő problémákkal, a tetemes költségű IT-beszerzések égető szükségességével. A kézenfekvő megoldás az outsourcing lehet, ami kiterjedhet hardverre, szoftverre és alkalmazásokra egyaránt.
Magyarországon többek között a nagy volumenű IT-beruházásokat megvalósító nagyvállalatok jöttek rá arra, hogy nem éri meg nekik vállalni az üzemeltetés és a karbantartás problémáit. Jobban járnak, ha ezt egy erre szakosodott cégre bízzák, illetve házon kívülre helyezik a meglévő eszközparkot, és átadják az ezzel foglalkozó szakembereket is.

Költségek: nőnek vagy csökkennek?

Ha az IT-funkciókat változatlanul – az igények és felelősségek bővítése nélkül – helyezik ki, ez akár 20-30 százalékos költségmegtakarítást is eredményezhet! Ez azonban csak az esetek kis hányadára jellemző.
– A vállalatok egy része az IT-infrastruktúra színvonalát növelni kívánja, speciális biztonsági kritériumokat határoz meg, vagy 12 helyett 24 órás rendelkezésre állást iktat be, amikor az IT-üzemeltetést kihelyezi, és ekkor, természetesen, a költségek is megugranak – magyarázza az okokat Forgács Gábor, a KFKI-csoporton belül létrehozott Evolit Informatikai Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.
A kiszervezéssel a hatékonyság több tekintetben is növelhető. Nemcsak a belső munkatársak bérezése és annak terhei küszöbölhetők ki, hanem a szervezeti tudás is megfelelőbb módon menedzselhető.
– Mindenki integrált rendszerekről beszél, de a vállalatok jellemzően nem ott keresik az integráltságot, ahol kellene. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a bérszámfejtés kihelyezése szinergikusan támogatja az emberierőforrás-, vagyis a HR-oldalt. Az adatok 90 százaléka közös, így a szolgáltató által biztosított valós idejű adatkezelés jelentős adatbeviteli terheket vesz le a HR-részlegről – mondja Ocskay Szilárd, a bérügyviteli és munkaidő-nyilvántartó szoftvereivel piacvezetőnek számító Nexon ügyvezető igazgatója.
Azoknak a kis- és közepes vállalatoknak állna a leginkább érdekében az IT-outsourcing, amelyek nem képesek önerőből biztosítani maguknak az üzletmenethez szükséges, megfelelő színvonalú infrastruktúrát és alkalmazásokat. Az outsourcingcégek saját forrásból szerzik be ezeket, és a havidíjakba elosztva érvényesítik a költségeket. Nemritkán a fejlesztések is hasonló módon történnek. Mégis, ez a vállalati szegmens az, amelyik eddig szinte egyáltalán nem mutatott aktivitást a szolgáltatás igénybevételében.

Biztonsági félelmek

Szakemberek szerint a hazai outsourcingpiac fejletlensége az adatbiztonsággal kapcsolatos félelmekkel magyarázható. Az Evolit például kódoltan veszi át, illetve futtatja gépein az adatállományokat, annak „kulcsával” csak az ügyfél rendelkezik a telephelyén. Fontos az illetékesség kérdése is, és másfajta biztonsági tényezőkkel is számolni kell.
– Alig van Magyarországon vállalat, amely betörés- és tűzbiztos helyiségekben helyezte volna el az adatait tároló szervereket. Az automatizált oltóberendezés vagy a fegyveres őrizet nem olcsó mulatság. Kevés cég van továbbá, amely képes olyan naprakész vírusvédelem fenntartására, amilyet például az Evolit modern rendszere és óránkénti frissítése biztosít – állítja Forgács Gábor.
– Azt tapasztaljuk, hogy a nagyvállalatoknál annyi adat halmozódott fel, hogy számukra a hardverbővítés nem megoldás, az adatmennyiség a rendszerük működését lassítja. Ilyenkor az adatok archiválását és tárolását kell kihelyezni – mondja Mogyoródi Zoltán, a Plaut Hungária ügyvezető igazgatója.
Az outsourcingmegoldást indokolja az is, hogy egy munkavállalókból álló belső IT-teamnél a felelősségre vonás lehetősége korlátozott. Ám egy outsourcing-cég jogi személy, a vele kötött szerződés pontosan rögzítheti a minőség biztosításának feltételeit, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a biztonsági, adatvédelmi garanciákat. Az outsourcingcégek számára pedig elsődleges szempont a minőség biztosítása, mert érdekük a hosszú távú kapcsolat fenntartása.
Forgács Gábor szerint a komplex szolgáltatásokat meghatározó szerződésekben prioritásokat is fel kell állítani (például az esetleg előforduló triviális kezelési hiba vagy rutinszerű hibaüzenet esetén telefonos konzultáció, illetve tanácsadás, vészhelyzetes leálláskor azonnali helyszíni elhárítás, 24 órás rendelkezésre állás), ezeken túl pedig a garanciákat is. A fennakadások esetén érvényesített szankciók Mogyoródi Zoltán szerint is az üzlet központi részét képezik majd. Hasonlóan garanciának tekinthető a Nexon 10 millió forintos egyszeri kárigényig terjedő felelősségbiztosítása. Ezt egyelőre még nem kellett igénybe venni, jegyzi meg Ocskay Szilárd.

Még sincs baj?

A hazai pénzintézetek 2001-ben már IT-költségeik 20–40 százalékát szerződéses külső vállalkozóknak fizették ki.
A legóvatosabb becslések szerint két-három éven belül a hazai cégek legalább 30-40 százaléka fog élni az outsourcing lehetőségeivel, de napvilágot láttak már jóslatok a 3–5 milliárd forintos ASP-piac több mint százszázalékos éves növekedéséről is.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az állam is informatikai nagyhatalom. A közigazgatási szervezetek, főhatóságok informatikai kihelyezései szintén meghatározó lendületet adhatnak az outsourcingpiacnak.

Outsourcing

Tegnap…

Amikor egy szervezet a tevékenység végzésének jogát átadja egy szállítónak, akkor a folyamat irányításának átruházása valósul meg, ami már túllép a szokásos tartós üzleti kapcsolaton. A teljes kiadott munkafolyamat a megrendelő beleszólása, közvetlen instrukciói nélkül valósul meg, beleértve az ellenőrzést is, amelybe nem avatkozik bele, számára csak a szerződésben garantált eredmény és minőség a fontos.

…és ma

Az új gyakorlat leginkább a gyártás vagy a „profilidegen” tevékenységek – például irodafenntartás, bérszámfejtés – kihelyezése. Az informatikai outsourcing lényege a vészhelyzetek elhárítása, a problémamegoldás, valamint a változó piac követése az információs technológia működésének és funkciójának időnkénti módosításával. Ezek állandó kommunikációt feltételeznek kihelyező és beszállító között. A „bele nem szólást” tehát a rugalmasság váltja fel, az egyedi igényekhez való alkalmazkodás. Itt a kontroll is más színben tűnik fel, általában harmadik, erre szakosodott fél végzi el az informatikai auditot.

ASP és BPO

ASP (application service providing), azaz alkalmazásszolgáltatás a szervezet informatikai rendszerének (teljes vagy részleges) kihelyezése. Az igénybe vevőnek nem kell beruháznia szerverekbe, mert azokat a szolgáltató biztosítja. A munkaállomáson csak nagy sávszélességű internetes kapcsolatra és PC-re van szükség, hogy hozzáférhetők legyenek az alkalmazások.
BPO (business process outsourcing), vagyis az üzleti folyamatok kihelyezése már az üzleti folyamat újjászervezését célozza meg. Ez a technológia fejlesztésével vagy új alkalmazás bevezetésével valósulhat meg, a hatékonyság növelése érdekében. Lényege a stratégiai előny megszerzése, ami a változásmenedzsment és a szervezetfejlesztés szakterületét is érinti.

Bővülő honi kínálat

Az elmúlt két évben szaporodtak meg az outsourcingüzletbe belevágó piaci szereplők. Az econet.hu Rt. internetes portálok készítését vállalja. A Hostlogic Magyarország Kft. a vállalatierőforrás-tervezés (ERP), az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) és az elektronikus kereskedelem terén kínál szolgáltatásokat. A City Reach International hazai leányvállalata az Opel gyáregységeit szolgálja ki, a MÁV Informatika Rt. a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak is megfelelő szerverszobákat üzemeltet, az EDS a Matávnak dolgozik. A Compaq a MatávCom-mal ASP-területen aktivizálja magát. De a piacon van már az Oracle Hungary, valamint az Antenna Multimédia Rt. és a MINOR Rendszerház Rt. közös vállalata is, az AM-IT Rt., amely ASP-ben és MSP-ben (managed service providing) utazik.