Bár a külföldi cégalapítás lehetősége nem kötődik szorosan Magyarország uniós csatlakozásához, azóta mégis felerősödtek az olyan vélekedések - vagy latolgatások -, hogy a kis- és középvállalatok olcsóbban működhetnek, ha más, különösen az újonnan csatlakozott valamely tagországban alapított cégként tevékenykednek itthon. Szakemberek viszont úgy vélik, ez tévhit. A vállalkozás adóterhei nem feltétlenül lesznek kisebbek, ha külföldi cégként van jelen a hazai piacon. A tevékenység elköltöztetése viszont ténylegesen lehetőséget ad a spórolásra, ha körültekintően döntenek a hová és hogyan kérdésében. Ehhez viszont már mindenképen szakértőt kell bevonni, tehát jobbára csak a közepes vagy nagyvállalatok számára lehet lényeges a kérdés.

"Szlovákiában alapítok céget, mert ott egykulcsos, tizenkilenc százalékos a személyi jövedelemadó" - hallható mostanában egyre több kis- és középvállalkozó szájából a "mentőötlet". Vállalkozói szemmel egyes országok első pillantásra valóban kedvezőbbnek tűnhetnek, Demetrovics Gergely, a KPMG adótanácsadás osztályának szenior menedzsere szerint azonban egy határon kívüli cégbejegyzés még nem jelent kisebb vállalkozási terheket.

- Tévhit, hogy pusztán azáltal csökkennek az adóterhek, hogy egy céget olyan országban bejegyeznek be, ahol látszólag alacsonyabbak az adóterhek. Ha a tevékenység az eredeti országban marad, az esetek túlnyomó részében a befizetési kötelezettségek sem változnak. Ha valaki például egy közértet üzemeltet Magyarországon, csak azért, mert - tegyük fel - szlovák cégként teszi ezt, nem ér el megtakarítást. A munkavállaló utáni terheket a foglalkoztatás szerinti országban kell fizetni, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében pedig adózni is ott kell, ahol a nyereség keletkezik - hangsúlyozza a szenior menedzser, és megjegyzi, hogy a mostanában sokat emlegetett szlovák egykulcsos rendszert is a maga teljességében kell szemlélni. - Az egy kulcsnak inkább pszichológiai hatása van - vélekedik -, hiszen a mérleg másik serpenyőjében a mentességek és kedvezmények eltörlése áll. A vállalkozási környezet reális megítéléséhez kevés egy elemet vizsgálni.

Persze mint minden jogszabály által meghatározott területen, ebben az esetben is van olyan szegmens, ahol az elmélet és a gyakorlat elválik egymástól. A rugalmas, kevésbé átlátható világban szolgáltatást végző mikrovállalkozásoknak vagy egyéni vállalkozóknak - a számuk nem kevés a hazai "beszámlázós" világban - valóban jelenthet költségcsökkentést valamely alacsonyabb adókulcsot bevezetett országban bejegyezni a céget.

Az, hogy egy szolgáltatást végző személy földrajzilag hol lakik, hol végzi a tevékenységét, és az ezért járó díjat honnan számlázza, nem áll szoros összefüggésben egymással. Az viszont, hogy előnyös lehet-e számára a külföldi cégbejegyzés, elsősorban a tevékenységétől függ. Különösen a szabadúszó, szellemi szabadfoglalkozásúak - például tanácsadást vagy újságírást végzők - esetében tűnik ez lehetséges "adóelkerülési", adócsökkentési módnak. Ez az a kör, amely már akkor jól jár, ha cégét papíron elköltözteti valamely kedvezőbb személyi jövedelemadó- és járulékfizetési terheket kirovó országba anélkül, hogy a tevékenység is odakerülne.

Jogilag erre egyértelműen van lehetőség, hiszen 2000 óta bármely magyar állampolgár kiválthatja a vállalkozói igazolványát külföldön, sőt 1998 óta társas vállalkozást is alapíthat. Az ország EU-taggá válása óta pedig a procedúra is nagyon leegyszerűsödött. Az imént vázolt forgatókönyv mégis a szürkegazdaság határán mozog az adómegítélés szempontjából. Ugyanis, jóllehet az érvényes jogszabályok lehetővé teszik, hogy valaki az állandó lakhelyétől eltérő országból számlázzon, az adózásra vonatkozó előírások szerint csak akkor számít ottani adózónak, ha életvitelszerűen abban az országban él. Tehát van fogkeféje és ruhája, amit az adóhatóságnak ellenőrzéskor bemutathat. Persze ez távolról sem megoldhatatlan probléma, de ha bebizonyosodik, hogy mindez puszta látszat, a jogszabályok alapján akár adócsalással is megvádolható. Kérdés, hogy érdemes-e kockáztatni? És ne feledkezzünk meg az egyéb rendszeres kötelezettségekről, mint például az áfabevallást elkészítő külföldi könyvelő fizetéséről se. A társadalombiztosítási járulék pedig újabb dilemmákat vet fel: ha külföldön fizetem, milyen betegellátásra vagyok jogosult itthon?

A nagyobb, elsősorban gyártással, illetve forgalmazással foglalkozó vállalkozások esetében viszont egyértelműen megéri, ha több országban vannak jelen.

Ebben az esetben magának a tevékenységnek az elköltöztetése jár költségoptimalizálással, ha a döntés egy kellően átgondolt, előrelátó stratégiai tervezés eredményeképpen születik meg. És ekkor is jobbára a nagyobb cégek számára lehet rentábilis olyan országban gyártani, ahol alacsonyabbak a bérek és az azokat terhelő járulékok, és oda vinni a profitot, ahol a legkedvezőbbek az adóterhek.

A kettős adózásról szóló egyezmény értelmében, ahol a profit keletkezett, ott kell adót fizetni; ebben rejlik a hivatalos adóoptimalizálás lehetősége. Ehhez azonban több országban kell jelen lenni, és eleget tenni minden jogi és adminisztratív kötelezettségnek. Az ezzel járó kiadások és felelősségek - például havi áfabevallás vagy statisztikai adatszolgáltatások, a helyi jogszabályok ismerete - egy kisebb cég számára komoly terheket jelentenek. Bár az Európai Bizottság tervezi a határon átnyúló vállalkozások terheinek könnyítése céljából az egységes európai áfaregisztráció bevezetését vagy a társasági adóalap harmonizációját, az adóreformokhoz a 25 tagállam egyhangú döntése kell.

- Ahhoz, hogy egy cég kihasználja az egyes EU-tagállamok eltérő adózási feltételéből fakadó előnyöket, az üzletet követő tervezésre van szükség, és nem egy látszólag nagyon egyszerű adminisztratív lépésre. A gyártás vagy a forgalmazás határon túlra helyezésekor először is el kell dönteni, hogy fióktelepet vagy leányvállalatot hozzunk-e létre - magyarázza Demetrovics Gergely.

Tény, a tagállamok versengése a munkaerőért és a tőkéért, valamint a gazdasági liberalizáció lehetővé tette, hogy külföldi vállalat egy regisztrációs eljárást követően fióktelepet hozzon létre más országban, ez az adminisztrációs kötelezettségek tekintetében kedvezőbb eljárás azonban nem minden esetben éri meg.

- Bár a külföldi fióktelep olcsóbban és gyorsabban létrehozható, és adózás szempontjából éppen úgy helyi cég, mint egy leányvállalat, de tekintettel arra, hogy a valójában az azt létrehozó vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, ám gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége, kevesebb adónem vagy kedvezmény vonatkozik rá - teszi hozzá dr. Komlósi Csaba, a Déri & Lovrecz ügyvédi iroda ügyvédje.

Okos kalkuláció kell

Egy közepes méretű vállalatnál már jelentős mértékben eltérhetnek az adózási eredmények attól függően, hogy mely országokban hozott létre fiókot, melyekben leányvállalatot, és hogy hogyan számláznak egymás között ezek a gazdálkodási formák. Az áru mozgását ugyan minden esetben követi a számla, de az már lényegében a könyvelő és az adószakértő tudásától függ, hogy hol keletkezik a profit.

Azt a szakértők is elismerik, hogy komoly adómegtakarítást lehet elérni a nyereség "okos" kalkulálásával. A kapott eredményeket érdemes előrelátóan, szerződésekkel alátámasztani, ugyanis minden esetben a vállalkozásnak kell bizonyítania az adóhatóságnak, hogy a számlán szereplő árak reálisak, és tükrözik a tényleges piaci viszonyokat.

- A transzferárakra, tehát a kapcsolt cégek közti tranzakciókra vonatkozó szabályoknak Nyugat-Európában évtizedes kultúrája van, Magyarországon még tanuljuk - mondja a KPMG szakértője, és hozzáteszi: a fiókvállalatokat valóban lehet adótervezésre használni, de hosszú távon a növekedés érdekében mindenekelőtt az üzletmenetet kell figyelembe venni.