Az Európai Unióhoz való csatlakozás után látványosan változott a kis- és középvállalatok piaca. A határok megszűnésével folyamatosan szélesedik és erősödik a versenyhelyzetük, miközben egyre jellemzőbb körükben a tőkehiány, a kooperáció mellőzése, valamint a hozzáadott érték alacsony aránya.

Akadozó források

A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket magában foglaló nyugat-dunántúli régió területén mintegy harminc különféle gazdaságfejlesztési intézmény található, közel száz telephellyel. Sajnos azonban a mennyiség ebben az esetben nem csap át minőségbe. Jellemző a működési alulfinanszírozottság, a nem megfelelő szaktudású szervezeti állomány, a szervezeti célok és szolgáltatások rövid távú pénzügyi érdekeknek való alárendeltsége. Hiányzik az üzleti orientáció, az eredmény- és igényszemléletű szolgáltatókultúra. Az állami fejlesztési források alacsony hatásfokkal jutnak át a rendszeren, a szervezetek pedig elsősorban általános, horizontális szolgáltatások nyújtására törekednek.

A térség gazdasági társaságai pedig felismerték, hogy saját boldogulásuk érdekében érdemes összefogni, mert a kooperációval és a koordinációval kihasználhatók a szinergiák, ami jelentős versenyelőnyhöz juttathatja őket. A cél az volt, hogy ágazatilag, földrajzilag és cégméret szempontjából költséghatékony, mégis reprezentatív, a célcsoportot lefedő regionális vállalkozáscsoport jöjjön létre.

A hazai vállalatok céljainak szempontjából a megfelelő potenciális integratív eszköz a klaszter, amelyből a régióban három működött. Ezek tapasztalatait felhasználva, valamint egy átfogó gazdasági elemzés révén további öt klaszter létrehozása kezdődött meg egy évvel ezelőtt, így autó-, fa- és bútor-, termál-, majd logisztikai, mechatronikai, helyitermék-, megújulóenergia- és textilklaszter indult el. Míg a hazai vállalkozások jelentősége a foglalkoztatás, a nemzetközi nagyvállalatoké GDP és export szempontjából döntő. Megjelenítésükre területileg leginkább az ipari parkok képesek, amelyekből a régióban jelenleg 23 található.

Közös képviselet

Féléves előkészítő munka után formálisan is létrejött az az egység, amely a régió klasztereinek és ipari parkjainak közös koordinációjára, fejlesztésére alakult az érintettek részvételével.

- A 2006. április 13-án megalakult Pannon Gazdasági Hálózat a klaszterek alapító tagságával jött létre, amelyhez az ipari parkok a megalakulást követően csatlakoznak - mondta el Barta Balázs titkár, aki a klaszterek koordinációjáért felelős. Az alapítók közt megtalálható továbbá a Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Rt., a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének regionális képviselete, valamint a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) is. Az ipari parkok pártoló tagként vesznek részt az együttműködésben.

A hálózat operatív végrehajtási feladatait háromfős titkárság látja el, tagjai korábban regionális gazdaságfejlesztéssel foglalkoztak, és nemzetközi vállalati vezetői gyakorlatot szereztek. A stratégiai kérdésekben véleményformáló szerepkört - és számos esetben a képviseletet - Éder Géza elnök látja el, akinek több mint harmincéves tapasztalata van a humánerőforrás-fejlesztés területén.

A szakmai támogatást a klaszterek részéről a termál- és textilklaszter vezetői látják el, míg az ipari parkokat a győri és nagykanizsai ipari park menedzsere képviseli. Annak érdekében, hogy a nemzetközi kitekintés, a szélesebb horizontú szolgáltatásportfólió meg tudjon valósulni, egy háromfős tanácsadó testület is létrejött.

Működési prioritások

A hálózat célja a klaszterek esetében egyrészt a vállalkozások számára nyújtandó szolgáltatási tevékenység erősítése és az elfogadottság segítése. Ehhez természetesen szükség van projektek generálására és a források megszerzésében való aktív közreműködésre is. Prioritás továbbá a klaszterek közötti projektek kezdeményezése csakúgy, mint a nemzetközileg széles együttműködésen alapuló partnerségek segítése.

Ipari parkok esetében olyan szolgáltatásfejlesztési programok kidolgozása kezdődött el, amelyek a minősített parki címhez szükséges tevékenységekre terjednek ki. Ebben a hálózat szolgáltatószerepet kíván betölteni. A befektetések segítése, közreműködés az egymásra találásban szintén hangsúlyos tevékenység. Ezt segíti, hogy befektetői kiadvány, adatbázis készül, nemzetközi befektetői találkozón a parkokat közös standon mutatják be. Hasonlóan - bár más piacon - az őszi tíznapos kínai befektetői túra is ezt célozza majd, több mint húsz résztvevővel.

A források oldalán minden potenciális szereplővel igyekeznek egyeztetni. Ezek közt található a még rendezés és egyeztetés alatt álló Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP), a Regionális Operatív Program (ROP), a Pólus program, a brüsszeli keretprogramok, valamint a lehetséges magánforrások is.