A szállodaszakmában kevesen vannak, akik ne ismernék dr. Niklai Ákost, vagy legalább a nevét ne hallották volna. De a nem szakmabelieknek is ismerős lehet az arca: a Magyar Szállodaszövetség elnökeként és étteremtulajdonosként is gyakran megszólaltatják. Május közepe óta pedig mint a Magyar Turizmus (MT) Rt. igazgatótanácsának elnökére is figyel rá a szakma és a nagyközönség.

- A turizmust a külső szemlélők általában sikerágazatként könyvelik el. Reálisan mivel kell számolniuk azoknak, akik a turizmus területén akarnak befektetni, vállalkozást indítani?

- A hazai szállodaipar érdekessége, hogy mindamellett, hogy jelen van három nagy szállodalánc, a kapacitások és a forgalom hetven-hetvenöt százaléka a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. Jellemző még, hogy miközben jelentős fejlesztések történtek az elmúlt tizenöt évben, több befektető máig nem találta meg a számítását. Valószínűleg azért nem, mert nem volt elég tájékozott. A külső szemlélőnek valóban úgy tűnik, hogy itt a hitelforint gyorsan megtérül, de a valóság az, hogy a szakma jövedelmezősége hullámzó. Azt, hogy milyen az üzletmenet, számos, rajtunk kívül álló tényező is befolyásolja. Az elmúlt évekre, sajnos, az volt a jellemző, hogy a turizmus s benne a szállodaipar jövedelmezősége és versenyképessége romlott. De ugyanez vonatkozik az utazási irodákra is, amelyeknél az utazási szokások megváltozása miatt a kkv-k nehéz helyzetbe kerültek. Ez a szakma tehát mind a tulajdonosok, mind a menedzsmentek részéről hosszú távon megtérülő befektetésként értékelendő, és elkötelezettséget, elhivatottságot igényel. A kkv-méretű vállalkozásoknál ezért inkább a szakmai befektetői kör a jellemző. A nagyobb befektetést igénylő szállodai beruházások iránt viszont elsősorban azok a pénzügyi csoportok érdeklődnek, amelyeknek ez jó ingatlanbefektetésnek számít, akár hosszú távú megtérüléssel is.

- A szállodaszövetség elnökeként rálátása van a szállodaipar komplex működésére. Mely területeken "szorít legjobban a cipő"?

- Az egyik a közgazdasági feltételek és az adórendszer. Az áfatörvény módosítása, a szálláshely-értékesítés után fizetendő áfa megemelése 2004-ben jelentősen rontotta a szállodaipar és az egész magyar beutazó turizmus versenyképességét. A másik, hogy a kereslet növekedése nem követi a kínálatbővülés dinamikáját. Magyarországnak már öt évvel ezelőtt - mint ahogyan azt már akkor felvetettük - csatlakoznia kellett volna az európai nyitott légtérhez, azaz már akkor be kellett volna engedni a fapados légitársaságokat. Ahogyan például a csehek tették, akik nem várták meg a belépést az EU-ba, nem védték annyira a nemzeti légitársaságot. Magyarország pedig még négy évig védte. A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elkészítése során erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy nem csupán szolgáltatásfejlesztésre, azaz kínálatbővítésre van szükség, hanem a kereslet ösztönzésére is, hogy igazán növekedési pályára tudjon állni a szakma.

- Mik lehetnek azok az eszközök, fejlesztések, amelyek ehhez szükségesek, s milyen piaci tendenciákra kell figyelniük a vállalkozóknak?

- Az egyik fontos eszköz az infrastrukturális fejlesztés, például a közúthálózat, a budapesti és vidéki repülőterek, valamint a vízi közlekedés fejlesztése. Sok más tényező mellett én az ország imázsának építését és egy növekedésre fokuszált országos, regionális és vállalati marketingtevékenységet tartok még nagyon fontosnak a kereslet növelése érdekében. Ami a tendenciákat illeti, a szállodai kínálat jelentősen átalakult az elmúlt öt évben. Míg a négy-öt csillagos szállodák kapacitása negyven-negyvenöt százalékkal növekedett, addig az egy-két csillagosoké ugyanilyen mértékben csökkent. Ezt a kereslet változása is indukálta: a turisták már jobb minőségű szálláshelyeket igényelnek; ez egyébként a hazai keresletre is jellemző. A másik fontos tényező, hogy Budapest változatlanul az első számú célpont, és nem csupán a turisták, hanem a turisztikai célú, elsősorban szállodai befektetők számára is. A magyar főváros változatlanul esélyes arra, hogy a térség gazdasági, kereskedelmi, üzleti központja legyen. A nagy befogadóképességű, multifunkcionális kongresszusi központ felépítése nem csupán ezt az esélyt erősíti majd, hanem várhatóan további szállodai fejlesztéseket is gerjeszt.

- A fővároson kívül melyek lehetnek a jellemző fejlődési irányok?

- Vidéken elsősorban a wellness- és a gyógyturizmus iránt nő a kereslet, és így elsősorban e területen van további fejlesztési lehetőség, összefüggésben a nemzetközi és hazai tendenciákkal is. Kihasználásához azonban sokkal erősebb összefogás, komplex tervekben való gondolkodás szükséges az egyes régiókban, településeken az önkormányzatok, a területfejlesztési tanácsok és a vállalkozók között. Változóban vannak a Balaton térségével kapcsolatos igények is, és ezeket a kínálat átalakítása is ösztönzi. Az egész évben működő, konferencia- és a wellness-szolgáltatásokat is nyújtó szállodák kiegyensúlyozottabbá tehetik a forgalmat, meghosszabbíthatják a rövid szezont, és igényesebb vendégkört is a Balatonhoz vonzhatnak. A kereslet növekedését hozhatja a kulturális és történelmi értékeink iránti érdeklődés felkeltése is, például a várak és kastélyok fokozottabb turisztikai hasznosítása fejlesztéssel, felújítással, ott és ahol lehetséges, a magántőke bevonásával. Sokat foglalkozunk a szállodaszövetségen belül a minőség kérdésével is. Egyrészt az osztályba sorolási kritériumoknak való megfeleléssel - amelyek be nem tartása a többi szálloda megítélésére is negatív hatással lehet -, másrészt arra ösztönözzük a szállodákat, hogy végezzenek objektív vendégelégedettségi felméréseket. Ezek alapján ők maguk is tisztábban láthatják, hogy melyek az erősségeik, amelyeket üzletpolitikájukban előtérbe helyezhetnek, s melyek a gyengeségeik, amelyeken javítaniuk kell, hogy vendégszámban is növekedni tudjanak.

- Az ország vonzerejének alakításában meghatározó szerepe van a Magyar Turizmus Rt.-nek. A társaság május elsején újjáalakult igazgatótanácsa önt választotta a testület elnökéül. Mely feladatokat tekinti a legfontosabbaknak?

- Nagyon fontosnak tartom, hogy az igazgatótanács, amely tulajdonképpen az rt.-t irányítja, jó munkakapcsolatban, együttműködésben dolgozzék a menedzsmenttel. A feladatokat elsősorban a rendelkezésre álló kutatások, vizsgálatok, piaci információk alapján kell meghatározni. Úgy gondolom, az a legfontosabb, hogy az ország iránti keresletet tartós növekedési pályára állítsuk, a szűkös pénzügyi forrásokat pedig olyan korszerű, modern marketingeszközökre kell fordítani, amelyek a legjobban szolgálják ezt a célt. Azonban nem csupán a mennyiségi növekedést kell szem előtt tartani, hanem a minőségi vendégfogadás színvonalának emelését is, ami az átlagos tartózkodási idő és a fajlagos költés mutatóin keresztül értékelhető. Ez persze nemcsak az országmarketingen múlik, hanem a szolgáltatókon is. Az MT Rt. fontos feladata az országimázs formálása is, amellyel, sajnos, az elmúlt években pénz hiányában nem foglalkoztak megfelelően. Egyre fontosabb, hogy Magyarország vonzó képet adjon magáról a világnak, mert a kereslet fokozásában újra felértékelődik a reklám és a PR szerepe. A mai európai utazó ugyanis egyre inkább impulzív módon dönt, kevésbé készül fel előre, így sokkal inkább hatással vannak rá azok az "üzenetek", képek, információk, amelyeket például az utcai plakátokon, a metróban, utazási műsorokban, hirdetésekben nap mint nap lát vagy hall.

- Lehet-e, kell-e erősebben összekapcsolni a privát szféra és a turisztikai marketingszervezet tevékenységét? Ha igen, hol, milyen területeken?

- Lehet és kell. Egyrészt az MT Rt.-nek az említett minőségi növekedésben "katalizátorként" kell működnie mint a megbízható szolgáltatás közvetítője a kínálati és a keresleti oldal között, különböző tematikus kiadványok, eseménynaptárak összeállításával. Emellett ösztönöznie kell a vállalkozókat is a jobb minőségre, a lakosságot pedig például vendégszeretőbb magatartásra, a környezet tisztántartására, szépítésére. Számos olyan marketingakciót is indít az MT Rt., amelyhez csatlakozhatnak a témában érdekelt vállalkozások; így, közösen hatékonyabban használhatók fel a pénzügyi források is, az akciók hatása pedig erőteljesebb lehet a fogyasztókra: az általános vonzerők mellett konkrét ajánlatok is megjelennek. Kiállításokat, különböző szakmai és nagyközönségi magazinokban megjelenő Magyarország-mellékleteket, újságírók magyarországi utazásait is szervezi az MT Rt. Fontos a vállalkozók, a szakmai szövetségek és az MT Rt. közötti szakmai kapcsolatok erősítése. Az igazgatótanács éppen arra hivatott, hogy a makrogazdasági elvárások mellett a szakmaiságot is biztosítsa az MT Rt. működésében. Emellett erősítenie és segítenie kell a régiók önállósodását is, a térségeken belül pedig a szakmai vállalkozók, az önkormányzatok és a területfejlesztési tanácsok kooperációját. Az önálló, regionális marketingtevékenység kialakításában pedig továbbra is katalizátorszerepet kell vállalnia.

- A turisztikai vállalkozók, de különösen a szálláshelyek tulajdonosai, üzemeltetői és az önkormányzatok között állandó vita tárgya az idegenforgalmi adó és a hozzá kapott állami támogatás felhasználása.

- Valóban neuralgikus pont. Az adó bevezetése óta minden kormányváltás előtt fellángol a lobbizás, hogy változzon az önkormányzati törvény vonatkozó paragrafusa: az így szerzett bevételt az önkormányzatok közvetlenül turisztikai célú fejlesztésekre legyenek kötelesek fordítani. Legfőbb célként a térség idegenforgalmi marketingtevékenységének finanszírozását, a vendégforgalom növekedésének ösztönzését kellene megjelölni. Egyelőre nem sikerült elérni a törvénymódosítást, pedig országos szinten igen jelentős összegről van szó. Jelenleg csak "önkéntes" alapon döntenek így egy-egy önkormányzatnál. Általában infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg - amelyek alapot, ösztönzést jelentenek a vállalkozóknak további befektetésekre -, vagy pályázatok útján közvetlenül a vállalkozókhoz is visszajuttatják a bevétel egy részét. Lehetne több jó példát is mondani, de sajnos, országosan nem ez a jellemző. Budapesten is felemás megoldás született. Az adó fővárosnál maradó részéről - ez a teljes bevétel negyvennyolc százaléka - a közgyűlés idén úgy döntött, hogy a felhasználása csak turisztikai célú lehet; a kerületekhez kerülő ötvenkét százalékot viszont úgy használják fel, ahogyan akarják. Így aztán a szakmai szövetségek, vállalkozók országszerte továbbra is lobbiznak.

- Sem a szállodaipart, sem a turisztikai marketingtevékenységét nem lehet elválasztani a vendéglátástól, ami az ön fő vállalkozói területe. Azért is sikertelenül lobbiznak, hogy a vendéglátás ne csak szakmailag, hanem felügyeletileg is, gazdaságpolitikailag is a turizmushoz tartozzon?

- Igen. Jó egy évtizede próbáljuk elérni a vendéglátás hivatalos integrálását a turizmusba. Értelmetlen különválasztani a kettőt, bár a döntéshozók azzal érvelnek, hogy a munkahelyi vendéglátás, a gyermekétkeztetés közelebb áll a kereskedelemhez. Ugyanakkor nevetséges, hogy például egy szállodában az étterem és a többi vendéglátóegység elvben más minisztérium felügyelete alá tartozik, mint maga a szálloda. A vendéglátó-vállalkozások gondjai, bajai hiába vannak szoros összefüggésben más turisztikai vállalkozásokéival, vagy vannak hatással a turizmus egészére, a problémák eltörpülnek a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó más ágazatokéhoz képest. A vendéglátós szakmai szövetségekkel karöltve, együtt folytatjuk a lobbizást e téren is.