Az 1992-ben hozott távközlési törvény három szolgáltatástípust definiál aszerint, hogy koncesszió-, engedély- vagy bejelentésköteles-e. A vezetékes telefon, a mobilkommunikáció és a személyhívás tartozik a koncesszióköteles szolgáltatások körébe, míg az adatkommunikáció, az internet, a kábeltévé és a műsorszóró tevékenység „csak” engedélyköteles szolgáltatások. Azoknak a társaságoknak, amelyek koncesszióban szolgáltatnak, minden más tevékenységüket be kell jelenteniük. A távközlési piac töretlenül fejlődik, 2001-ben forgalma várhatólag eléri a 980 milliárd forintot.

Adatkommunikáció
Tankó Zoltán, a Matáv vezérigazgató-helyettese elmondta: A legnagyobb mozgolódás az adatkommunikáció piacán érezhető, itt már 1993 óta versenyeznek a szolgáltatók az ügyfelekért. A szakértők azt vallják, a telekommunikáción belül ez az egyik legdinamikusabban fejlődő és legsokrétűbb ágazat, így talán itt a legkönnyebb szakítani a tortából.
Az elmúlt néhány évben felerősödött verseny a számítógépek összekötésével kezdődött. A BellResearch és a Think Consulting magyar infokommunikációs jelentése szerint a közép- és nagyvállalatok számára a legnagyobb sávszélességet biztosító szolgáltatók között a Matávnak csupán 60,9 százalékos a részesedése. A fennmaradó közel 40 százalékon már az „alternatívok” osztoznak. A magyar vállalatok adatátviteli gyakorlatában még ma is a modemes analóg vonalak használata a legelterjedtebb megoldás. A telephelyek közötti kommunikációban a cégek 41 százaléka ily módon cserél adatot, 32 százaléka ISDN-t alkalmaz. A harmadik a bérelt vonali szolgáltatás, amit a cégek 35 százaléka vesz igénybe.
Az adatkommunikációban összességében az elmúlt 7-8 évben a Matáv folyamatosan vesztett piaci pozíciójából: bizonyos részterületeken – például a bérelt vonali szolgáltatásban — még mindig piacvezető, a műholdas adatátvitelben viszont csak a sor végén áll. Az elmúlt 2-3 évben végrehajtott fejlesztései azt mutatják, hogy a jövőben erejét 3-4 területre, az IP technológiára, a bérelt vonali hálózatokra, a lakosság számára az ISDN technológiára és a nagysebességű internet alkalmazására, az ADSL-re összpontosítja.
ľ A liberalizációt követő időszakban az üzleti kommunikáció egyik szegmenséből sem szándékozunk kivonulni, célunk a jelenlegi 60 százalékos részesedés megtartása – mondja Tankó Zoltán.
Szakértők úgy vélik, az adatkommunikációs piac mára kialakult, új szereplők megjelenése nem várható. Az is kérdéses, hogy a legerősebb szereplők — a Matáv, a PanTel és a Vivendi — mellett a piacon jelen lévő néhány kisebb vállalat meddig tudja tartani a versenyt. Az persze előfordulhat, hogy a kisebb szereplők a liberalizációt követően megerősödnek a megnyíló újabb területeken szerzett bevételeik révén.

Vezetékes kommunikáció
Magyarországon az utóbbi időben a hagyományos beszédforgalom — a bekapcsolt vonalak arányát nézve — stagnál, a hangkommunikációban a növekedés a mobil telefonálásra terelődik. Vagyis ebben az ágazatban is van már verseny – függetlenül a liberalizáció időpontjától –, csak nem a drót a dróttal mérkőzik, hanem a felhasználás területén.
Az utóbbi évek amerikai és nyugat-európai tapasztalatai azt mutatják, hogy a vezetékes szolgáltatók részesedése növekszik a jobban jövedelmező mobilüzletágban. Ez látszik nálunk is. A Vivendi 31 százalékban az Antenna Hungária tulajdonában van, a Pannon GSM 100 százalékban a Telenoré, míg a Westel 450-en és Westel 900-on egyelőre a Matáv és a Deutsche Telekom (DT) osztozik. A DT 49-49 százalékos tulajdonrészére a Matávnak 885 millió forintért vételi opciója van. Az opció lehívásával – nagyon drágán ugyan, de — a Matáv újabb előfizetőkhöz jutna a dinamikusan fejlődő mobilpiacon (2001 közepén a mobilszolgáltatók ügyfelei meghaladták a vezetékes előfizetők számát).
Úgy tűnik, a divatban nem árérzékeny a lakosság. Azt még soha senki nem elemezte, hogy miért drága (ha drága) a mobilkommunikáció, de a vezetékes telefon áraira naponta panaszkodnak a felhasználók. A mobilszolgáltatók ára 1994 óta nem változott, vagyis reálértéken olcsóbb lett, miközben a hagyományos telefónia folyamatosan drágult. Ennek ellenére a korábban 100 százalékban támogatott vezetékes kommunikáció ára még a liberalizáció előtti utolsó pillanatban sem éri el a költségszintet.
ľ A Matáv előfizetési díjai és a helyi hívások veszteséget termelnének, ha a nemzetközi és belföldi távolsági hívások áraiba nem lenne beépítve a kompenzáció – mondja Tankó Zoltán. Az üzleti kommunikációban terjedő IP telefónia hatására a Matávnál érezhetően csökken a távolsági hívásokból származó bevétel. Ma már több mint húsz kisebb-nagyobb szolgáltató értékesít VoIP szolgáltatást, ezzel megtakarítást kínálva az ügyfeleknek nemzetközi, belföldi távolsági és mobilhívások esetében. A liberalizációt követően, ez a tendencia tovább erősödhet, bár egyesek szerint a minősége soha nem fogja elérni a drágább vezetékes kommunikációét.
Az alternatív szolgáltatók nem valószínű, hogy a liberalizáció után az átlagos lakossági ügyfelekért és a ráfizetéses helyi hívásokért fognak harcolni. Ez a kijelentés azonban nem igaz az üzleti kommunikációra, ahol 2001-ben 42 százalékos fejlődést prognosztizálnak.

Kábelfektetés
A Matáv mostanáig kiépítette országos gerinchálózatát, és a háztartások nagy részét is bekábelezte. A második leghosszabb optikai-gerinchálózata a PanTelnek van. A MÁV Rt.-vel kötött szerződése révén kizárólagosan jogosult a MÁV-vonalak mellett kábel fektetésére, és ezzel mintegy négyezer kilométer hosszú gerinchálózattal bír. Országos lefedettséggel rendelkezik még a többségi állami tulajdonban lévő Antenna Hungária, valamint a GTS Hungary. Az említett három alternatív szolgáltató ugyanolyan szolgáltatások nyújtására alkalmas, mint a most még a telekommunikáció szinte minden ágazatában piacvezető Matáv.
A jelenleg kilenc koncessziós körzetben szolgáltató Vivendi leányvállalata, a V-com most építi országos gerinchálózatát, de a Vivendi vevőként sorban áll a KPN Telekom PanTelben lévő 75 százalékos érdekeltségének megvásárlására is. Ha létrejön az üzlet, nem érdemes a hálózatépítést folytatnia.
A kábelfektetés az önkormányzatnak bevételt jelent, a legtöbb városban pedig a helyi viszonyokat jobban ismeri a Matáv, mint versenytársai, és ezen a téren jelentős a lobbipozíciója. A hatóság számít arra, hogy a liberalizációt követően az ebből a helyzetből fakadó problémák felerősödhetnek. Nemrégiben a UPC fellebbezte meg a győri önkormányzat döntését, amellyel a Német Kábel (a Matáv tulajdona) nyerte el körzeti kábeltévé kiépítésének a jogát. Hasonló problémára azonban csak akkor derül fény, ha a lehetőséget a helyi közigazgatási szervek pályázaton értékesítik.
A telekommunikáció liberalizációjáról szóló törvény igyekszik a Matáv „kábelelőnyét” ellensúlyozni és a versenyhelyzetet biztosítani azzal, hogy bizonyos településnagyság felett nem lehet azonos a vezetékes telefon és a kábeltévé szolgáltatója, illetve összekapcsolási kötelezettséget ír elő. Ennek értelmében a Matáv köteles ráengedni a tulajdonában álló kábelhálózatra az új szolgáltatót költségalapon számított díj ellenében.
Mintegy egyéves előkészítő munka után a közelmúltban a Matáv és a PanTel aláírta az ország első összekapcsolódási szerződését, a világon egyedülálló módon, még a liberalizáció előtt. Ebben a Matáv arra vállal kötelezettséget, hogy a PanTel ügyfelei 10-15 százalékkal olcsóbban telefonálhatnak, míg a PanTel lehetővé teszi a Matáv ügyfelei számára, hogy VoIP (Voice Over Internet Protocol – internetalapú hangtovábbítás) szolgáltatását használják.
Az UPC Magyarország Kft. az elmúlt években összesen 300 millió dollárt fektetett be Magyarországon, elsősorban a kisebb kábeltévé-szolgáltatók hálózatának felvásárlására. A magyar piacon jelenleg több mint 400 kábeltévé-szolgáltató közül négyen birtokolják a piac 80 százalékát. Közülük az UPC jut el a legtöbb háztartáshoz, azt követi a Matáv, a Fibernet és az EMK TV. Az UPC — a Nyugat-Európában bevált — integrált szolgáltató szeretne lenni. Ez azt jelentené, hogy egy háztartásba minden egy kábelen keresztül jut be, amihez hang-, kép- és adatátvitelre egyaránt alkalmas hálózattal kell rendelkeznie. Erre a felvásárolt hálózat nagy része nem alkalmas, így folyamatosan cseréli azokat.
A kábelek területén az infrastruktúra továbbfejlődésére nem lehet számítani – állítják a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) szakértői. A vezetékes telefon növekedése stagnál, a kábeltévé növekedését a háztartások száma határolja be. Azoknak a régi/új szolgáltatóknak, amelyek mégis szeretnének a háztartásokon belülre kerülni, a rádiófrekvencia jelenti a megoldást.

Rádiófrekvencia
A bevételt valójában a háztartások „bekábelezése” jelenti. A kérdés csak az, hogy hogyan lehet oda bejutni saját kábel vagy a Matávval való egyezkedés nélkül. A megoldás a helyi előfizetői hurok (local loop unbending), vagyis nem kábelen, hanem rádiófrekvencián keresztül kínált szolgáltatás. Az állam június 11-én árverésen 5 frekvenciablokkot hirdetett meg a 3,5 GHz tartományban. A tartomány mindenféle kommunikációra, beszéd- és adatátvitelre egyaránt alkalmas, és a liberalizáció után szabadon felhasználható. Az árverésen a piac jelentős szereplői egytől egyig vásároltak frekvenciát. Az ANTETRA (Antenna Hungária vállalata), a Matáv és a PanTel 600 millió, a GTS Hungary 550 millió, míg a V-com 450 millió forintért. A kormányzat további frekvenciapályázat kiírását tervezi a 26 GHz tartományban, ahol már a beszédkommunikáció is olcsóbbá válhat.
A jelenlegi vezetékes telefónia és a hálózati adatátvitel másik alternatívája a mikrohullámú földfelszíni antenna kiépítése. A GTS Hungary vagy a Telenor már megkezdte saját földfelszíni hálózatának kiépítését, amellyel olyan szolgáltatások nyújtására is képesek lesznek, mint jelenleg a vezetékes szolgáltatók.

Internetes kapcsolat
Hiába igyekszik a Matáv is a mobiltelefonhoz hasonló kényelmi szolgáltatásokkal – hívásvárakoztatás, hangposta, automata újrahívás stb. – kényeztetni ügyfeleit, közülük egyre többen már csak internetezésre használják a vezetékes telefont. Ez az a terület, amely visszahozhatja a vezetékes hálózat forgalmát.
Az adatkommunikáció után az internet fejlődik a legdinamikusabban. A HIF adatai szerint az előfizetők száma eléri a 300 ezer főt, miközben az internetet rendszeresen használók tábora egymillió felett van. A HIF több mint 100 szolgáltatót regisztrál, de ezek közül öt – a MatávNet (Axelero), a PSInet (Elender), a GTS Datanet, az Euroweb (Pantel) és az Interware — uralja a piac 80 százalékát.
A Magyar infokommunikációs jelentés alapján a 10 fő feletti vállalati internet-hozzáférési piac 70 százalékát három vezető szolgáltató tudhatja magáénak. A legerősebb 40 százalékot meghaladó részesedéssel a MatávNet, azt követi a PSInet 13,9 és a GTS Datanet 13 százalékkal. Az összes többi szolgáltató messze elmarad mögöttük az ügyfelek számát tekintve.
A felhasználás magasabb intenzitásával és a jobb minőségű kapcsolatok iránti magasabb igénnyel magyarázzák a jelentést készítő szakértők, hogy a legjövedelmezőbb nagyvállalati piacon a MatávNet – bár vezető szerepét megőrizte – részesedése 10 százalékponttal csökkent (most 33 százalék), míg a GTS Datnet és a Pantel pozíciói erősebbek (15 és 7 százalék lett).
A közelmúltban létrejött két ingyenes ISP (Internet Service Provider), a kiwwi és a Freestart a létrehozókat is meglepve rohamosan terjedt. A két szolgáltató ügyfeleinek száma együttesen nagyobb, mint a „fizetős” piac legnagyobbjának, a MatávNetnek a 95 ezres előfizetői tábora. A közelmúltban elterjedt hír szerint, ha nem módosítják a jelenleg érvényben lévő jogszabályt, az ingyenes szolgáltatást nyújtó társaságok tevékenysége természetbeni juttatásnak minősül az áfa, a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-törvények szerint, és a juttatásban részesülőknek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást és 44 százalékos szja-t kell fizetniük a szolgáltatás önköltségi ára után. Mint ismeretes, az szja-ról szóló törvény szerint akkor lehet egy juttatás adómentes, ha mindenki számára egyaránt elérhető. A szóban forgó két ISP szolgáltatási körzete azonban földrajzilag korlátozott.

E-commerce
A telekommunikációs szektorban új, tipikus versenyszolgáltatások megjelenésére lehet számítani az e-kereskedelem kapcsán.
— A digitálisaláírás-hitelesítő központok, a tűzfalak kiépítése terén már idén is, de különösen az elkövetkező években várható komoly verseny – mondja Tankó Zoltán. — De mint az új gazdaság oly sok ágában, itt is a már elkészült technológia és az ugrásra kész szolgáltatók várják, hogy az ügyféligény megjelenjen. A szolgáltatók célja az, hogy a kommunikációt minél kényelmesebbé tegyék. Ez technológiailag egyszeri beruházást igényel, ami azután bevételt jelent. A világban és hazánkban is a tendencia azt mutatja, hogy a szolgáltatók a minél nagyobb sebesség, minél jobb minőség elérésére törekszenek, és mindezt a versenykörnyezet által megengedett lehető legmagasabb áron szeretnék értékesíteni. Amíg ezen a területen nem volt verseny, a műszaki szemlélet dominált, és a fejlesztésekre helyeződött a hangsúly. A világban lezajlott filozófiai váltás eredményeképpen ma már a jó ügyfélkapcsolat a fontos, nem a technológia. Reméljük, azért liberalizációtól és az árharctól függetlenül a megbízhatóság és minőség továbbra is jellemzője lesz az ágazatnak.


Árcsökkenésre várva
Ma a magyar távközlési piacon az árbevétel 12 százaléka realizálódik a nem koncessziós szolgáltatóknál, 44 százaléka a koncessziós távbeszélő társaságoknál, és szintén 44 százalék csapódik le a mobilszolgáltatóknál. 2002. január elsejétől azonban az egységes hírközlési törvény értelmében bárki kaphat távbeszélő-szolgáltatásra engedélyt; ám a mobilszolgáltatók felé a kör továbbra is zárva marad.
Ma még egyértelműen a Matáv a piac meghatározó „vonalas” szolgáltatója, de hogy mit hoz a holnap, arról csak találgatásokba bocsátkozhatunk. A lakossági várakozások szerint a telefontarifákban jelentős csökkenésnek kell bekövetkeznie. A KÓD Gazdaság- és Médiakutató Intézet 2001. márciusi felmérése szerint a megkérdezett 1000 fő közel 60 százaléka gondolja így. A szakértők ennél óvatosabbak.
Az országban már minden jelentős nemzetközi távközlési szolgáltató jelen van. Darabszám szerint sokan vannak, ugyanakkor egyenként viszonylag kis befektetésekkel. Kérdés, hogy a liberalizációt követően közülük ki marad (már eddig is számos összeolvadás és felvásárlás zajlott), illetve ki fog „percet árulni”. Az alternatív szolgáltatók szerint ez attól függ, hogy megéri-e majd a piac a szükséges milliárdos nagyságrendű beruházást. A nemzetközi tapasztalatok és szakértői vélemények alapján a Matáv a koncesszió lejártával körülbelül évi 2-2,5 százalékot fog veszíteni jelenlegi piaci részesedéséből. Ezen a tortaszeleten osztozhatnak a többiek, amelyeknek a számára ma még csak tippelni lehet. Egyes szakértők azt mondják, hogy a helyi hívásokat illetőleg ahhoz kicsi a magyar piac, hogy sokan vetélkedjenek érte, és a befektetések megtérülése is csak hosszú távon képzelhető el. Arról nem is beszélve, hogy a Matáv is folyamatosan növeli hatékonyságát, ami lehetővé teszi számára a jelenlegi tarifák csökkentését.
Az Európai Unióban az 1998-as liberalizáció piacbővítő hatással járt: újabb beruházások indultak, és munkahelyek jöttek létre. A liberalizáció csak a nemzetközi hívások tarifáiban hozott csökkenést, a helyi díjak emelkedtek. Sokan a magyar liberalizáció kapcsán elsősorban a nagy sávszélességű összeköttetések piacán várnak elmozdulást. Lakossági területen pszichológiailag lehet megnyugtató a szolgáltatóválaszték bővülése, gazdasági hatásában a minőségjavulás emelhető ki. Egy biztos: ezzel az ügyfél csak nyerhet, ha nem is anyagilag.