Új, minősítő rangot kaphatnak azok az ipari parkok, amelyek kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtanak. De el is veszíthetik az "ipari park" címet és az ezzel járó jogosultságaikat azok, amelyek nem teljesítik a pályázatuk tartalma alapján kötött szerződésben vállalt fejlesztéseket. Ez utóbbi elvben eddig is így volt, a gyakorlatban azonban most készül az a kormányrendelet (az Ipari Parkok Egyesülete törvényt szorgalmazott), amelyben a cím megvonásának kritériumait rögzítik, és amelynek alapján - ha majd várhatóan szeptemberben-októberben elfogadják a jogszabályt - a programért felelős gazdasági tárca megkezdheti a korábbi projektek felülvizsgálatát.
Visszaesés után újra felfelé
Ez persze nem jelenti azt, hogy eddig a minisztérium ne követte volna nyomon az ipari parkok fejlődését. Sőt, Tóth János vezető főtanácsos - aki már 1996-ban ott volt szakértőként az ipari parkok létrehozását elősegítő állami döntésnél - büszke arra, hogy az első 27 park megalakulása után nyomban kialakítottak egy monitoringrendszert, így napra kész adatokkal rendelkeznek.
Integrátor ipari park: olyan ipari park, amely alapfunkciója mellett az ipari parkban és az annak térségében működő vállalkozások számára rendszeres és magas színvonalú üzleti szolgáltatást nyújt.
Kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park: olyan ipari park, amely alapfunkciója mellett kistérségi gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat a területileg illetékes fejlesztési tanácsokkal kötött megállapodás alapján.
Minősített ipari park cím: az "integrátor ipari park" címet és a "kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park" címet tartalmazó gyűjtőfogalom.
Az ipari parkok hatékonyságát bizonyítja, hogy ezekben jelenleg mintegy 2600 vállalkozás állítja elő a nemzeti jövedelem 17, az ipari termelés 25, az export 33 százalékát. E cégeknek a termelékenysége 15 százalékra megközelíti a csatlakozásunk előtti Európai Unió átlagát, miközben az országos adat 50 százalékos lemaradás. A parkok többsége rendelkezik korszerű infrastruktúrával és az európai uniós normáknak megfelelő rendezési, területfelhasználási és környezetvédelmi szabályozással.
A parkok fejlődése 2001-2003-ban ugyan kicsit visszaesett - néhány multinacionális cég távozása miatt -, de 2004-ben újabb lendületet vett. Ez részben a befektetések élénkülésének, részben pedig annak köszönhető, hogy Magyarországon az ipari parkok helyi kezdeményezésre jöttek létre, így a fejlesztésre való törekvés erősnek mondható.
Hazai specialitások
Az állam az évente meghirdetett iparipark-pályázattal és az ehhez csatolt kedvezményekkel, támogatásokkal "csak" a kedvezőbb feltételeket teremti meg. Vagy nem. Mivel a parkok felét önkormányzatok, 17 százalékát önkormányzatok és vállalkozások közösen, 33 százalékát pedig vállalkozások (ezen belül a 30 százalék üzleti, a 3 százalék egyéb intézményi) hozták létre és működtetik, fejlődésüket az állami hozzáállás változásai nem akasztották meg. Két éve például, amikor a politika éppen csak tudomásul vette a programot, 100 milliós keretösszeg állt rendelkezésre. Az idén viszont 2 milliárd forintot szán a költségvetés erre a célra.
Az ipari parkok a fejlett világban elsősorban azért jöttek létre, hogy a kis- és középvállalkozások működését segítsék kedvező áron elérhető infrastruktúrával és célzott szolgáltatásokkal. A hazai fejlődés érdekessége, hogy kezdetben elsősorban a multinacionális cégek települtek az újonnan létesült parkokba, a kis- és középvállalkozások az utóbbi néhány évben fedezték fel az előnyöket, ám nem az újonnan indulók, hanem jellemzően azok, amelyek a fejlődés egy fokán kinőtték korábbi telephelyeiket. A lakóterületen ugyanis, ahol megalakultak, fizikailag már nem tudtak terjeszkedni, illetve a termeléssel járó különböző környezetszennyezés miatt állandósultak konfliktusaik a szomszédokkal.
Új címek a legjobbaknak
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint azok az ipari parkok a legéletképesebbek, amelyekben több, különböző méretű vállalkozás telepedett meg, tevékenységük egymásra épül, illetve egymással is kapcsolatban állnak. Továbbá azok, amelyekre az önkormányzat, a helyi polgármester a településmarketingben kiemelt figyelmet fordít. Ezek a parkok azok, amelyeknek érdemes lesz pályázniuk az úgynevezett "Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park" minősített kategóriára (ezt most hirdetik meg először), illetve az "Integrátor Ipari Park" címre. Utóbbit tavalyig hárman, Budaörs, Pécs és Sárvár már megkapta. Közülük elsősorban a budaörsi az, amelyik mikro- és kisvállalkozások számára biztosítja a kor színvonalán a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. Itt a Közép-Kelet-Európai Technológiai és Innovációs Központ ez év tavaszi megnyitásával olyan minta valósult meg, amelyet az egy éve létrehozott Ipari Fejlesztési Parkok Tanácsa - tagjai az ipari parkok és a kormány képviselői - mint országos fejlesztési irányt fogalmazott meg.
A most készülő második Nemzeti Fejlesztési Tervben - amely 2007-től 2013-ig határozza meg, hogy milyen célokra igényelhető majd uniós támogatás - a minősített ipari parkok fejlesztése kiemelten szerepel. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy a címet elnyerők nemcsak a fejlesztéseikhez, hanem a napi működésükhöz is kaphatnak majd - 100 ezer euró - vissza nem térítendő támogatást, három évre.
Minimális együttműködést!
- Az, hogy egy ipari park milyen mértékben képes betölteni az integrátori, illetve a regionális gazdaságfejlesztői szerepet, elsősorban a parkot üzemeltető menedzsment szakmai hozzáértésén és elhivatottságán múlik - hangsúlyozza Tóth János. - Ezért is szorgalmazza a gazdasági tárca, hogy az élenjáró ipari parkok vezetői segítsenek, és vegyenek részt más parkok irányításában is.
A főtanácsos nem tart attól, hogy az ősztől várható felülvizsgálat 15-16-nál több esetben járna a cím megvonásával. Biztosan számíthatnak azonban erre azok a parkok, amelyek nem szolgáltatnak magukról adatokat - tehát a minimális együttműködésre sem hajlandók -, és azok is, amelyeknek nem sikerült az elmúlt öt évben annyi vállalkozást betelepíteni, mint ahányat a szerződésben vállaltak. Ha a vállalkozások számában teljesült az ígéret, de a foglalkoztatottak létszámában nem, vagy fordítva, újabb lehetőséget kapnak, és a már említett segítséget.