1997-ben, az első DVD-lejátszó megjelenésekor (Panasonic gyártmányú volt) még maguk a gyártók is úgy érezték, túl nagy kockázatot vállaltak az új technológiával. Még a termékbemutatókon használt tesztlemezeket is csak üggyel-bajjal szerezhették be. A tengerentúlról kellett hozatni őket, és ezeknél a filmeknél még az angol nyelvű feliratozás is extrának számított.

Ár és minőség

Az első készülékek 150–160 ezer forintba kerültek, kétszer annyiba, mint a mai legolcsóbb, de jó minőségű lejátszók. Egyik-másik kifutó modellt már 50–60 ezer forintért el lehet csípni, de nem érdemes a minél olcsóbb termékek beszerzésére törekedni, mert könnyen ráfaraghat az ember. Ma mindegyik lejátszó teljesíti az elvárható szintet, és az írott CD-ket is lejátssza, ám hang, kép tekintetében és megbízhatóságban nagy különbségek lehetnek közöttük. Egy „kínai” gyártmány például minden valószínűség szerint egy év után bemondja az unalmast. A felsőkategóriás és high-end berendezések ára egymillió forint fölé kúszhat elsősorban a kifinomult anyagválasztás és -felhasználás (például első osztályú elektronikák, aranyozott csatlakozók, alkotórészek) következtében.
A hifisták körében a DVD nem örvend akkora megbecsülésnek (létezik már a kifejezetten hangra optimalizált DVD audio is, de erről majd később), mint a CD- vagy a lemezjátszó, pedig a DVD négyszer jobb hangminőséget produkál a CD-nél.

A mai asztali DVD-lejátszók másfél, kétszer olyan drágák, mint a CD-játszók, és valószínűleg mindkettő megmarad egymás mellett a piacon. Bár a DVD-lejátszó elméletben kiválthatná a CD-t, valószínűleg mozizáshoz DVD-t, zenehallgatáshoz még egy-két évig CD-t használnak majd az emberek.

Mire használjuk?

Az aktuális trendek erőteljesen érvényesülnek az asztali DVD-lejátszókon is, de itt nem a színkombinációkra, megjelenésre kell gondolni. A DVD kompatibilis a CD-vel, így jogos elvárás egy asztali lejátszótól, hogy fogadjon mindennemű lézerlemezt. Mára a mérnökök minden korábbi problémát megoldottak, amelyek abból származtak, hogy nem mindegyik lejátszó volt képes kezelni a számítógéppel írt CD-ket.

Az írható és újraírható CD-ken kívül video-CD (VCD) is kapható, amely mozgóképek rögzítésére készült. A kézi kamerával rögzített felvételeket személyi számítógépünkre vihetjük – szükség lesz egy MPEG formátumot ismerő szoftverre, amely a videokártyához illeszthető –, majd a video-CD-re tölthetjük (a CD-írónk szoftverének is ismernie kell a VCD formátumot). A kész lemezt az asztali DVD-lejátszóba csúsztatva, színvonalasabb körülmények között tekinthetjük meg a családi videókat.

Világszerte hódítanak az MP3 lejátszók is, mert tetszőlegesen összeválogatott, ingyenes zenei tartalom hallgatását teszik lehetővé, és a zenei fájlokat – a relatíve jó minőség fenntartása mellett – többszörösen lehet tömöríteni. Némely DVD-lejátszót erre a feladatra is felkészítették: a ma még viszonylag ritkának számító MP3 tartalmú CD-ket is kezelik.

Az a csodálatos DVD

Magyarországon az első asztali lejátszó megjelenése óta évente megduplázódott a DVD-piac. Az emberek már most divatból vesznek DVD felszerelést, sőt azok is megtalálják számításukat, akik kezdetben a korábbi pár hangszórójukat szeretnék használni, és nem akarnak rögtön mindent lecserélni. A hangrendszer és kép megteremtése után következik az erősítő és az asztali lejátszók beszerzése, és e tekintetben érdemes a nagyobb gyártók termékeit előnyben részesíteni (Panasonic/Technics, Sony, Pioneer, JVC, Philips, Denon, Samsung, LG stb.).
A DVD térhódításával kézenfekvő volt a kétcsatornás DVD Audio, az írható DVD-k, valamint az asztali DVD-felvevők megjelenése, amely a lemezben rejlő összes lehetőséget kiaknázza. Utóbbiak például egyszerre tudnak felvételt készíteni és lejátszani. A felbontás paramétereit tekintve a DVD Audio 192 kilohertzes kétcsatornás hangot produkál 24 bites mintavételezés mellett, míg a hagyományos CD 44,1 kilohertzest 16 bites mintavételezéssel. A DVD-hangzásnál pillanatnyilag nincs teresebb (5+1 csatornánál, ekkor a hang 96 kilohertzes), nyíltabb és élettelibb. A profi asztali DVD-lejátszók az audio- és videoformátumot is kezelik.

Átmeneti hangmegoldások is léteznek azok számára, akik vásárolnak egy DVD-lejátszót, de hangrendszerüket még nem fejlesztették fel hatcsatornásra, térhatásúra. A Panasonic például ezt a lejátszóiba épített VSS, virtuális surround hangprocesszorral oldja meg, amely térhangzást csempészik a két sztereó hangszóróba.